"Rendelkezhetünk a világ összes kommunikációs eszközével, de az emberi tekintettel semmi sem ér fel."/Paulo Coelho"

Helló

Mi mindent lehet egy ember tekintetéből kiolvasni? Szeretetet? Hálát? Szerelmet? Gyűlöletet? Szomorúságot?
Vagy mindezeket egyszerre?

Most azon gondolkozok,hogy az enyémből vajon éppen most mit olvasna ki az, akit érdekel,hogy mit lehet kiolvasni belőle.

Nem tudom leírni amit érzek...amikor gyülekeznek azok a bizonyos viharfelhők. Mikor már mindenből eleged van,mert az egyik nap olyan jó,hogy talán szavakat se találsz rá...aztán jön egy amin teljesen sikertelennek és elveszettnek érzed magad...minden szempontból. Legyen szó tanulmányokról, munkákról, magánéletről...
Mikor nem tudod mi legyen a következő lépés...mert még lenne pl a tanulmányok terén menthető tárgy...de egyszerűen annyira elhagyott az idegrendszered,hogy a napi minimumnál nem tudsz magadból kipréselni,mert legszívesebben bekucorodnál a takaród alá,ahol mindenki békén hagy, és megnéznél egy vígjátékot, hátha az kicsit kikapcsol és jobb kedvre derít...de nem lehet,mert az élet megy tovább, és bármi történik, nem szabad elgyengülni...mert ez a társadalom elvárása.

Milliárd gondolat kavarog a fejemben...és pár dolgot ideje lenne tisztába tenni...

Az embernek megvannak a tűréshatárai...és egy idő után amikor a mezsgyére ért...elszakad a cérna és robban a bomba ami már időzítve volt...

Most értem a határra...és most van vége.

Hogy mit lehet kiolvasni most a szememből ma? Némi szomorúságot...dühöt...tehetetlenséget...egy kis csalódottságot...

És még egy dolgot...ami mindig ott van és mindig ott is lesz,mert enélkül már rég feladtam volna mindent.
Az az egy dolog pedig:

A REMÉNY!

Köszöntem az igen megtisztelő figyelmet