2020. szeptember 21., hétfő

"Nem adom fel, mert nem tudom hol a határ." /Naruto című film/ avagy 2020 jelszava: Fuck Corona!

 Azta...megint eltelt 3,5 év.

Időről-időre eszembe jut, hogy szeretek írni és vannak gondolataim, amiket akár érdemes lenne megosztani az emberekkel.

Alapvetően az életem nagy változásokon ment keresztül, és rengeteget fejlődtem (szerintem) mint ember.

Ajvé, semmiképpen sem avatnám magamat szentté.

A változás ami miatt sokat változtam, az egy előléptetés volt. Elértem, örültem, meghatódtam, megtisztelve éreztem magam, szuper érzés. Eltelt egy hónap...és jött a Covid 2019 elnevezésű csoda.

Ijesztő volt. Még mindig a vendéglátó szektorban dolgozom. Hatalmas szerencsémre nem veszítettem el a munkámat. Egy hónapot töltöttem az új munkakörömben mikor ez megtörtént. A kijárási tilalom miatt igazán nehéz döntéseket kellett meghoznunk. Pár üzlet bezárt, így nem lehetett elég dolgozónak munkát biztosítani. Ugyan nekem volt lehetőségem pénzt keresni, vissza a pult mögé (egyébként abszolút nem derogált, jól éreztem magam és nyilván próbáltam a közvetlen kollégáimba önteni a pozitív hozzáállást), de rengeteg ember elvesztette a munkáját. Nem csak nálunk, hanem úgy globálisan. Miközben mosolyogtam a kollégáimra, itthon sírtam, gondolkodtam, vajon mi jön most? 

Az én helyzetem szerencsés volt. Rendelkeztem (akkor még) tartalékkal és a családom is biztosított róla, hogy nem hagynak éhen veszni (bár mivel nagyon felnőttnek szeretném érezni magam így harmincon túl, ezért nyilván nem szeretnék a jóindulatukkal visszaélni). De kétségbeejtő volt a helyzet. Mikor a felmenőimmel beszéltem, ők sem tudtak sok túlélési tanácsot adni, mert ilyen helyzetet még ők sem éltek meg.

Általános volt a kollégák között is a mélabú, kedvetlenség. Közre játszott az is, hogy egyre több szabály érkezett, és közbe nem látta senki hatalmasnak ezt a járvány-dolgot. Nem volt brutális fertőzött mennyiség, nem volt sok halálozás (természetesen 200 halott ember is rengeteg, ezt egy percig sem vitatom, de arányaiban a szomszédos országokhoz képest nem tűnt annyira brutálisnak a helyzet). Csak ez sem lehet nyitva csak eddig, azt zárjátok be, ezt ne csináljátok.

Nem vagyok ott a szeren sem világtörténelemben, sem semmilyen politikában. Igyekeztem csak a pártatlan portálokon olvasni a pusztán tudományos cikkeket, ahol is rengeteg helyen leírták: a hagyományos influenza évről évre változó mutációiba sokkal több ember hal bele még a mi országunkban is. Akkor mire ez a hiszti? (Kihangsúlyozom nem vagyok jó politikában és történelemben.) Nagyon úgy néz ki kívülről ez a dolog, mintha valakinek vagy valakiknek kurvára érdekében állna, hogy bizonyos szektorok sérüljenek vagy tönkre menjenek, bizonyos néprétegek elszegényedjenek és csődbe menjenek. És valaki mindezek alatt teletömné a zsebecskéjét...

Mondhatnám rendkívül költőien, hogy aki a vendéglátás és turizmus ágon keresi a kenyerén, az ebben a szituációban a f.sznak nagyon a rossz oldalán áll.

De vissza...a lényeg, eltelt 2 hónap, és az ország megint elkezdhette nyitogatni a csipás kis szemét. Lassan, nagyon lassan elkezdtek májusban újra elindulni a dolgok, és látszott csillanni a remény, hogy most bizony egy jobb időszak következik. El is kezdték beengedni a turistákat (persze csak módjával) és úgy tűnhetett, hogy ez az, megint olyan nyarunk lesz mint tavaly. Van munka dögivel, forgalom, emberek, turisták, bulik, heje-huja vigalom, és ez ment is egészen augusztus utolsó hetéig. Amikor is jöttek a növekvő esetszámok, és meglengették, hogy megint lesznek korlátozások. Persze megvárták amíg mindenki kinyaralgatja magát és hazajön. Aztán bumm egy határzár. Tranzitforgalom van, egyébiránt teszteltesd szarrá magad nagyobb összegekért, ha haza akarsz jönni. Persze a külföldi teszteket itthon nem fogadják el, szóval vonulj karanténba ha hazajössz, de azért csináltasd meg, fizesd ki, aztán senkit sem érdekel. Csodálat.

Utána elindítják a sulit, a bulik ugyanúgy mennek. Rendben, növekednek még mindig az esetszámok. Jön a bejelentés: legfőképp a fiatalok körében terjed a móka (nyilván beakármizve nincs social distance), lőjük le a bulikat, este 11-kor zárjon be minden szórakozóhely. Bumm. A nappali élet nem áll meg, örüljél hülyegyerek. 

Én esküszöm örülök is, hogy nem tartunk ott mint áprilisban. De könyörgöm. 

És akkor jönnek a továbbiak, kedvencem a maszk használatának vitája. Egész nyáron a 40 fokban az összes BKK viszonylaton maszkban lehetett csak utazni, rendben. Ez a szabály, elfogadom. Élelmiszerboltokban is csak maszkban lehet megmozdulni. Rendben. Minden olyan helyen ahol sok ember megfordulhat, csak maszkban lehet létezni. Rendben.

A maszkról mennek a viták, hogy annak kell hordani aki beteg. Ja nem, annak aki egészséges. Ja nem, mindenki hordjon maszkot. Mert az majd megvéd. De amúgy egyáltalán nem véd meg. Amúgy csak a CO2-t forgatja a tüdődben és bekábulsz. Amúgy az orvosok sok tizenéve hordanak műtétek alatt 2-17 óra hosszáig maszkot és nem halnak bele...akkor most mi van a maszkkal? Na mindegy...

Ebből eljutottunk odáig, hogy a hatóság (melyik?) megbüntethet téged mint munkavállalót, ha mondjuk kereskedelemben vagy vendéglátásban a pult mögött nem viselsz maszkot. Ez valahol oké lenne, mert magadat véded, közétkeztetsz, figyelj magadra, rendben. 

Megbüntetheti a vendéget, aki bemegy egy étterembe, vendéglátóegységbe maszk nélkül rendelni (nyilván amíg leül enni addig leveheti...mert kajálás közben nem megy be a vírus, csak a kaja, nem?!)...oké, tartsák be a szabályokat. Ha rendeletbe iktatják, hogy közösségi helyszíneken, vendéglátóegységekben, BKK viszonylatokon, boltokban, etc. hordani kell...akkor hordani kell. Aki ezt nem fogja fel...az barom. Mindegy hogy mit tagadsz vagy miben hiszel. Én se pártolom a maszkhordást, de bakker fölveszem, mert a tököm tejeljen pénzt a nem-hordásáért, amikor 700 forintért veszek egy textil-maszkot az aluljáróban...

Na de a csúcs: ha te mint vendéglátásban dolgozó alkalmazott, kiszolgálod a betoppanó vendéget akinek nincs maszkja, vagy csak szimplán ellenkezik és nem akar felvenni maszkot, akkor MEGBÜNTETHETIK A CÉGET AMINEK DOLGOZOL, MERT A PARASZTJA NEM BÍR TEXTILT HÚZNI A SZÁJÁRA.

Na már most: aki valaha állt a pult mögött, az tudja: alapvetően a vendégnek mindig igaza van (még akkor is ha nem). De ebben a szituációban, amennyiben a vendég nem húz maszkot, akkor "elméletben" meg kéne tagadni a kiszolgálását. 

Volt már olyan, hogy mikor válaszoltál kedvesen, normálisan egy feltett kérdésre a kedves vendégnek, amivel ő nem volt megelégedve, és majdnem kirántott a pultból, hogy aztán felmosson veled? Lány vagyok, tehát engem kirántani éppen nem akartak. De volt hogy lekurváztak, elküldtek az anyámba, megkaptam hogy biztosan erre maszturbálok otthon éppen, de még le is köptek (mert nem akartam ingyen enni-inni adni pl.). Na akkor ilyenkor mi van? Engedjél neki, szolgáld ki ezzel pénzbüntetést kockáztatva? Kérjed szépen hogy vegyen föl maszkot? Ragtapasz a lőtt sebre sok esetben.

Meggyőződésem, hogy sokan már csak azért se vesznek föl maszkot, ezzel provokálva mindenkit (nem direktbe a dolgozót, hanem úgy alle zusammen a világmindenséget is), és vitatkozni kicsit az ott lévő emberekkel, mert miért ne?!

Amit gondolok kedves kollégák: maradjon meg a türelem. Tudom, hogy iszonyatosan nehéz, de ha felidegesíted magad rajta, azzal csak magadnak ártasz. Ez a szabály, ezt kell betartani. Mondhatni: ez van.

Amit gondolok kedves vendégek: senki nem veletek akar kib.szni. A szabály, ami globálisan meg lett hozva, az rátok is vonatkozik és gyakorlatilag értetek is van. És a másik: mi felvesszük a maszkot, hiszen bárkiben ott lehet a vírus, és a fiatal szervezet tünet nélkül is átvészelheti, és ha az ételed készítője nem vesz föl maszkot? Rálehel a kajádra, te meg ágynak esel mondjuk? Ha mi tudjuk 7-8-10-12 órán keresztül hordani azt a maszkot, akkor neked ne fájjon már felvenni arra a maximum 5 percre, amíg az ételedhez jutsz.

TÜRELEM, TOLERANCIA

Mindkét oldalnak bátran és tiszta szívvel ajánlom.

Ha ez megvan, akkor talán (mondom talán) mindenkinek egy kicsit könnyebb lesz átvészelni ezt a csodálatos második hullámot.

Én ezt tartom. És mindent meg fogok tenni a kollégáimért, amire lehetőségem van. Ha az egy pozitív gondolat, akkor azzal segítek. Mert ha összetartunk és kitartunk, akkor mindenre (is) képesek vagyunk. 

Kitartást gyerekek! :)