Üdvözletem!
Nagy sokára,de megint itt vagyok. Rengeteg dolog történt velem...kalandosan körbetekertem a Balatont...előtte elestem a robogóval és megint tiszta tipli lettem...nagyon izgi volt :D (meg hát...fájt is) :D
Azóta megint csalódtam...nem...nem pasi dolog. Családi egy kicsit...igazából nem számít...nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget,mert ha belegondolok akkor megint visszatér a depressziós időszak...amire nincs szükség.
De...családban is...ha minden megnyilvánulásom és reakcióm a történésekre érzelmi alapú lenne...akkor valószínűleg a szóban forgó családtaggal már talán soha többé nem beszélnék...illetve nem beszélne velem.
És egyébként tényleg nehéz értelemmel közömbösíteni érzelmeket...nem nehéz,hanem "gyakorlat" nélkül tulajdonképpen lehetetlen. Honnan tudom? Próbáltam...szám szerint kétszer. De a legjobb gyógyír az idő. Nem egy másik fickó...nem a munka...nem a tanulás...nem a sport...AZ IDŐ.
És az a baj,hogy én kétszer próbáltam...és mindkettő kudarcba fulladt tulajdonképpen...bár nem...az egyiken már mondhatni túl vagyok. :) Nem okoz gondot látni...vagy látni valaki mással...inkább érzek szánalmat mikor látom...és ez nagy haladás. Nem érzem veszteségnek...már egyáltalán nem. Látom azokat az undorító dolgokat,amiket addig nem láttam...mostmár látom és jobb ez így. :)
De a másik...még hajlamos görcsbe rándulni a gyomrom ha meglátok valamit,amiből azt gondolom,hogy ott lehet...nem jó értelemben rándul görcsbe...nem pillangók...ez is inkább undor. Vagy kellemetlenség. Soha többet nem akarom látni...SOHA. Nem azért, mert félek,hogy bármilyen érzelem feléledne...korántsem. De ekkorát még emberben nem csalódtam addig...azóta volt még egy hasonló csalódás,de...soha többet nem akarom átélni...és azóta nem hiszek...
Most tanulom az egyedüllétet és remekjól megy ez nekem :) Már nem érzem rosszul magam azért, mert nincs "párom"...sőt :D Most nagyon elterjedt idézet a kedvenc közösségi oldalunkon: "Az, hogy szingli vagy,nem azt jelenti,hogy nincs senkid...hanem hogy bárkit a tiéd lehet" :D Szerintem ezt így kell felfogni...nincsenek kötöttségeim...azt csinálok amit akarok...persze...tudom...jó dolog ha az embert szeretik (ha ugyan szeretik,mert némely férfi sok mindent képes előadni csak a szexért,mint azt már én is tapasztalhattam), DE NEM MINDEN ÁRON!!!
Ez a lecke mindenkinek: ne legyetek azért valakivel,hogy ne legyetek egyedül! A kapcsolatfüggőség nagyon veszélyes...ezt megtanultam én is. És ha olyan valakivel vagy,aki tényleg csak azért vagy,hogy ne legyél magányos...sokkal magányosabb leszel mellette,mint egyedül!
Ezzel búcsúzok
Csőkutya
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése