Nappalaim most kevésbé hatnak érdekesnek,tekintve,hogy próbálok tanulást imitálni...hol sikerül,hol nem,vagy elalszok vagy nem. Itt az elalvás része az idegesítő...főleg.
Pénteki nap,pont ugyanúgy telt mint azok a napok,melyek valóban tanulás címszó alatt futnak. Tanultam,elaludtam,tanultam,elaludtam. Nagyon idegesítő a dolog. Mi is? Viccesen fog hangzani,de az idegesítő,hogyha vízszintes helyzetbe vagyok,szinte rögtön elalszok...én tanulni akarok,előttem a könyv,füzet,laptop,koncentrálok és egy idő után csak azt látom h koppan a fejemen a könyv,nem tudom miért az a dia jön a powerpoint-os előadáson,és leesik a földre a füzet. Tudom,tudom.Miért akarsz fekve tanulni? Tanuljál ülve.Próbáltam...a szék kinyírja a hátamat :S De kicsit megrémít ilyen mértékű szellemi és fizikai kifáradásom :S Mindenkitől hallgatom,hogy dehát miben fáradok el mikor csak iskolába járok,meg csak dolgozok...Csakhogy ez a kettő minden időmet felemészti ;) Majd pihenek egy nagyot nyáron és akkor jó lesz :)
Szóval pénteki nap véget ért,jött az éjszaka. Alvás. Jajj de jó. Dehát sikerült kikapnom egy rémálmot. Nem tudom mitől függ,hogy jót álmodunk-e vagy rémeset...de nekem akkor épp a rémes jutott. Vannak visszatérő rémálmaim...az egyik mikor a családom,barátaim nem hallgatnak rám egy olyan dologban,amir biztosan tudok,és jelen esetben ez azt jelenti,hogy szólok,hogy a házba ne menjenek be,mert soha nem tudnak onnan kijönni élve.És bemennek,és én utánuk megyek,hiszen ha nincsenek barátaim,és meghal a családom is akkor minek éljek?! És ilyenkor mindig felébredek. De ez már ritkább. A gyakoribb rémálom állandó visszatérő témája a menekülés és a reménytelenség. Hogy kerget valaki,egy sötét alak,vagy nem is látom ki,csak menekülök.Vagy az történik,hogy távolodik a cél,és sose érem el,ugyanakkor egyre közelebb ér az üldözőm,vagy pedig rohanok az utcán és segítségért kiabálok,de egy hang se jön ki a torkomon...és ez azért rémisztő,mert valójában,szerintem tudnék úgy kiabálni,hogy észrevegyék létezésemet. De ez a mostani álom kicsit ismerős volt,mert benne volt a menekülés,de más volt a szituáció. Egy üdülőtelepen voltunk...vagy negyed vagy nem is tudom,minek nevezzem.Sétáltam és egyszercsak egy olyan teleknél találtam magam,ahol kerítés,villanypásztor volt hivatott bent tartani a lakókat,vagy távoltartani a betolakodókat.Inkább az előbbi,mivel tudtam (honnan?),hogy az egy kisméretű vadaspark (?). Na de a kerítés túl oldalán állt két ember.Testvérek voltak talán,vörös hajú fiúk/férfiak,gonoszság vagy inkább őrültség látszott a szemükben.Nem féltem hiszen ott volt a villanypásztor.Erre az egyik megfogta a villanypásztort,egyet ugrott és mintha letépte volna,de ott lifegett még a műanyag.És kilépett,és nevetett. Visszalépett. A testvére is kilépett nevetve,majd vissza. A kerítésen belülről rámnéztek, és mondták: "Mostmár nincs akadály. Véged van!" Erre elkezdtem rohanni...volt nálam egy nagy batyu,de nem tudom mi volt benne. Másztam át kerteken,kerítéseken,de nem bírtam a zsákkal,otthagytam valahol.De így sem fokozódott a tempó.A srácokat nem láttam magam mögött,de még mindig menekültem...Aztán felébredtem. Szörnyű érzés volt. És azt gondolom,hogy nem állok neki megfejtegetni ezeket az álmokat,mert a menekülés visszatéréséből elég furcsa következtetést vonna le az összes álmoskönyv.
Szóval szombat. Lemondtam a barátnőmmel való találkát és nála alvást,hogy kicsit tovább tanulhassak. De nem bírtam már tovább.Ezuton is kérem bocsánatát,és ígérem,hogy bepótoljuk. És kicsit szégyellem magam,hogy helyette elmentem egy szülinapra. De kell egy kis lazítás,és akiknél voltunk,őket se láttam már vagy 100 éve. Megígértem,hogy bepótoljuk.
Szóval szülinap. Jól éreztem magam.Ittunk egy kis tequilát,pont jó volt a hangulat. Jókat beszélgettünk,énekelgettünk Eddát és Takáts Tamástól a Pocsolyába léptem című örök darabot.
Hazafele úton,elkezd csörögni a telefonom. Bon Jovi kiabált,szóval tudtam,hogy Glitzy az. Szólt,hogy amint hazaértem,első dolgom legyen elolvasni azt a plörkjét (plörk="tudatodhabármitcsinálsz" oldal) aminél a legtöbb a komment,mert szétkapták egyik közös ismerőst. Hát amint hazaértem elolvastam. Arról a kedves ismerősről van szó aki részben az első bejegyzésemet ihlette. Szóval végigolvastam a plörköt,és rájöttem: fölösleges itt már bármit is mondani. Elmondta,hogy mi történt. Azt hiszem,én első körben megpróbáltam olyan "tanácsot" adni,amivel nemhogy bántottam kiszemeltjét,hanem egyenesen mellé álltam. De tekintve,hogy hosszú lelkiszemetesként lehúzott időm alatt,pont ilyen esettel nem találkoztam,így eléggé nem tudtam én se hova tehetném a helyzetet. Szóval próbáltam olyan "tanácsot" adni,amivel inkább elősegíthetem kapcsolatukat,és nem sárbatiporhatom...tettem ezt annak érdekében,hogy kedves ismerősnek jó legyen. A hölggyel való kapcsolatát,azt hiszem nem túlzok ha azt mondom,hogy a baráti kör szinte egésze ellenezte. Ennek ellenére,mondtam én is azt,hogy legyen türelmes a lánnyal...igenis ne adja föl,ha tényleg kedveli.Azt próbáltam szem előtt tartani,hogy Ő jól érzi magát a lánnyal, ne adj Isten Ő szereti, Ő vele akar lenni...akkor nem annyira számít,hogy mit mondanak mások.Szóval azt mondtam,hogy legyen türelemmel. Másnap volt szerencsénk személyesen találkozni a kedves ismerőssel,aki felháborodva közölt 1-2 dolgot,amin kiakadt a lánnyal kapcsolatban,nem értett,és azt mondta,hogy neki elég volt ebből a cécóból...Szerintem már kifejtettem az első írásomban,hogy a lány SZERINTEM olyan dolgokat várt kedves ismerősünktől,amit nem "1 hét járás" után vár az ember...pláne nem követel.
Hazaértem,és a srác linkelt nekem egy blogoldalt. Elolvastam. Megkérdeztem,hogy érdekli-e a véleményem.Érdekelte. Cenzúra nélkül írtam le azt a két mondatot,amit írtam. Helyeselt. Azt mondta,ki szeretné zárni a lányt az életéből a továbbiakban. Mi akkor kedves Glitzyvel nekiálltunk igazságszolgáltatni...lehet kicsit durván,de az olvasottak azt hiszem mindkettőnkre hatottak...kialakult egy vélemény amit nem lehet szó nélkül hagyni.
A kedves ismerős mindent mondott...találkozni akar a lánnyal,hogy ő küldje el a lányzót melegebb éghajlatra,és ne a lányzó őt...hogy törli plörkről,hogy kevésbé reagál a telefonokra.
A plörknek,amit elolvastam az volt az előzménye,hogy a lányzó bókolt a kedves ismerősnek...azok után,hogy elmondta,hogy a kedves ismerős a világ legnagyobb szemete. Ezen Glitzy felhúzta magát és csinált egy plörköt ebben a témában. Amiben egy "izgalmas" szóváltás kerekedett. Glitzy mondja,hogy a kedves ismerős hülyeséget csinál,Bsector arról beszél,hogy a lányzót nem fogja lehúzni,de a javarészt a lányzó miatt vesztette el a barátait,de a barátai vissza szeretnék kapni...a kedves ismerős reagált,hogy a barátai vissza fogják kapni. A lányzóval kapcsolatban csak annyit,hogy életében először tudja,hogy mit csinál. Gyanítom ha találkoznak,akkor valami olyasmi fog történni,ami miatt mégse akarja a lányt elfelejteni...és lehet ez jó lesz így. Bár akik járatosak a történetben sejtik,hogy elmarad a Happy End,és ugyanaz fog történni,mit ami eddig is...Lehet,hogy lezárja a találkozáskor a dolgot,hogy meglegyen a "lelki békéje"...de valószínűleg kedves ismerősünk ehhez nem lesz elég bátor.
Bárhogy is lesz: szerintem a közeljövőben nem szeretnék erről értekezni.Én elmondtam a véleményemet,vagy hallgat rá,vagy nem.De mivel látom,hogy nem,ezért inkább nem mondok véleményt. Azt sajnálom kicsit,hogy ilyenkor sem a barátai segítségét kérte,hanem egy olyan emberét,mint például én aki gyakorlatilag a senkije.És talán azon is el kéne gondolkodnia,hogy a kivülállók lehet,hogy jobban átlátnak olyan dolgokat,amikben ő benne van,mint ő maga,hiszen bele van bonyolódva.és ő lehet,hogy nem lát meg egy olyan nyilvánvaló dolgot,amit a kivülálló secperc alatt meglát,és ő is meglátná mások dolgaiban.Mondhatnám: a kívülálló nem részrehajló,azért objektívebben láthatja a problémákat is.És még egy kis gondolkodnivaló a kedves ismerősnek: ha nem egy és nem két ember mondja ugyanazt,akkor valóban el kéne gondolkodni azon,hogy talán nem véletlenül mondják ugyanazt,egymástól teljesen függetlenül!
SZERINTEM ezzel lezárnám,ezt a témát. Ő élete,ő élje,tegye amit jónak lát.Ha elcseszi,ő cseszi el,ő issza a levét.
"A buta ember a saját kárán tanul,az okos másokén." ;)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése