Szép Estét
Nem,mostanában nem álmodok senkivel...vagy ha igen,az általában elég...zavaró,komplikált,zűrös és mindenki azzal magyarázza,hogy minden gondolatom valós kivetülései,amely álmok erősíteni próbálják azokat a sztereotípiákat,amikkel telenyomták az agyamat. Szóval vagy rémálmok,vagy ilyen zaklatottak,vagy csak úgy álomtalanul alszom és mozdulatlanul a fáradtságtól (ez a leideálisabb). Az idézet egy olyan könyvből származik,amit eleinte nem akartam elolvasni,mert tömeghisztériának tartottam. Aztán belepislantottam a filmbe és úgy gondoltam: érdemes elolvasni a könyvet. Elolvastam és rájöttem: ez kicsit mélyebb dolgokról szól,mint azt valószínűleg sok ember megértené...mármint szerintem azoknak a fele se érti aki elolvasta. Olyan szép,feltétel és hátsó szándék nélküli őszinte szeretetet,szerelmet ír le,amilyen a világon nincs...és azért tetszik a sok kislánynak,mert titokban mindenki ilyenre vágyik.
Igen,most megint fölcsaptam a könyvet,hogy újra elolvassam. Szórakoztat és elvisz a könyv egy olyan élethelyzetbe,ami elfeledteti,hogy milyen szutyokul érzem magam a bőrömben,és eszembe juttatja,hogy milyen állati jó érzés ha az emberrel törődik valaki,vigyáz rá és szereti.
A jó könyv ilyen: beleolvasol és elvisz máshová...oda ahol lenni akarsz. Sokat olvastam koromhoz képest...jó a képzelőerőm...bebarangoltam már Középföldét is,varázsoltam a Roxfortban,és most Forksban élek kicsit...még vagy 100 oldalig biztos...:)
Itt egy másik idézet,ami kicsit - mondhatni - fölzaklatott reggel a buszon,mert kísérteties volt,hogy mennyire hasonlít az én elmúlt valóságomhoz...és a kicsi szívem kicsit szúrni kezdett...
talán az én érzelmeim nem voltak ilyen mélyek...na de ki tudja...ami elmúlt,az bizony elmúlt...
"Éreztem - és úgy sejtettem ő is érzi -, hogy a holnapi nap sorsdöntő lesz. A kapcsolatunk nem egyensúlyozhat továbbra is a kés élén, le kell esnie róla vagy erre,vagy arra -hogy merre,az teljességgel az ő döntésétől függ. Én már döntöttem, még mielőtt tudatosan választhattam volna,és kész voltam vállalni ennek a döntésnek minden következményét. Az én számomra nem létezett ijesztőbb,gyötrelmesebb gondolat annál, hogy elszaladjak tőle.Ez egyszerűen lehetetlenség."
Nem kell kommentárt fűzni,nem kell összegezni...aki érti az érti...aki nem az kérdezzen meg in private...és vagy elmondom vagy nem...vagy NEM.
"Sweet Dreams"...aha...álmodik a nyomor...álmodnék már én is...vagy mégse...
2009. november 29., vasárnap
2009. november 28., szombat
A visszatérő kérdés ami mindig ott motoszkál..."vajon ha én tűnnék el egyszer,azt észrevenné valaki?"/Grey's Anatomy/
Halihó
Ismét ugyanaz a kérdés mint hónapokkal ezelőtt. Mondtam,hogy ez egy permanensen visszatérő téma az emberek életébe...igen,igen...az enyémbe is ;P
Tényleg szellem volnék akit látni sem lehet? Az hagyján hogy nem látnak,de nem is hallanak... Megint csak úgy vagyok...a kutya se kiváncsi rám. Ma összesen két telefont sikerült lebonyolítanom: egyszer apu hívott,hogy elmentem-e már mert nem rakott ki pénzt,ahogy megbeszéltük. Addigra már árkon-bokron túl jártam. A másikban pedig nagyimat hívtam,hogy munka után bemegyek hozzá. Semmi sms,semmi hívás...nem vagyok...
Fölkelek,meló,hazajövök,tanulok,rajzolok,internetért könyörgök,fürdök,alszok...droid üzemmód. Csinálom,mert csinálni KELL. Mindjárt vége a szorgalmi időszaknak,hogy beleugorhassunk egy újabb vizsgaidőszakba...immáron a harmadikba...nice
Amikor így elgondolkozom rajta,hogy létezek-e egyáltalán,vagy léteztem-e valaha, mindig eszembe jut,hogy talán Dr.Shepherd emlegeti mindig a Grey's Anatomy-ban a lét elviselhetetlen könnyűségét... Mikor jössz rá hogy van lábad? Amikor elkezd fájni. Addig természetesnek vezsed,hogy van lábad és használod. Mikor fáj,akkor meg rájössz,hogy tényleg van lábad... Szóval annyira egyszerűnek,semmilyennek,könnyűnek tűnik,hogy élek (könnyűnek nem is),hogy lehet hogy már meghaltam csak nem vettem észre...és ezért néznek rajtam keresztül az emberek...elég abszurd,de mikor az ember állatira...nem tudja magát hova rakni,akkor minden hülyeség eszébe jut.
Megint ott vagyok,ahol a part szakad. Megint csak motoszkál a kérdés,de egyre inkább hajlok afelé a válasz felé,hogy "nem,nem vennék észre hogy eltűntem".Vagy legalábbis senkit sem érdekelne. Megint nem találom a helyemet a világban és szutyok egy érzés,meg kell hogy mondjam. Annyi minden hiányzik...és annyi mindenki.Hiányzik a kézi...a csapat (Mutra Team :D) még akkor is ha a vége felé már tényleg szar volt a hangulat (ez amúgy egy remek kétértelmű mondat lett,amit valószínű,hogy tényleg csak a Tsapat értene meg:D). Hiányoznak az edzések még a sok szívással együtt is. Jó volt,hogy ha valami piszkálta a csőrömet akkor lementem,és kiengedtem a gőzt kicsit...persze utána ha lett 1-2 erősebb lövés vagy fault akkor mindig bocsánatot kértem...vagyis legtöbbször,de másnak is volt szar napja,szóval...(a faultból lett néha bodycheck is :D:D:D). Hiányzik,hogy ha elcsámborgott az agyam valami rossz irányba - legyen szó bármiről - edzésen kicsit agyaltam,és amikor belerohantam 1-2 pofonba,akkor azok valahogy kijózanítottak. Hiányzik a "test-test elleni küzdelem" hangozzon is bármilyen hülyén...10 évig ebből állt az életem...semmit nem csináltam az életemben még ilyen hosszú ideig (a túlélésen kívül :D). Kicsit a szenvedélyem volt,kicsit a hobbim,kicsit a kötelességem...és amikor néha kaptam egy elismerő tapsot meccsen,vagy egy bekiabálást,hogy "Gyerünk Misike,csináld meg!"...akkor leírhatatlan,hogy mit éreztem...Mindenben vannak ilyen magasságok,amiket jó megélni és amiket igen is meg kell élni,még akkor is,ha egyszer vége lesz és tudod,hogy nagyon fog hiányozni...beszéljünk itt bármiről...
Hiányzik nagyon a lovaglás is,és a barátnőmék akikkel együtt kezdtem...bár a végén már nem igazán éreztem magam közéjük valónak...több okból sem. Hiányoznak. És az a bizonyos magasság...amikor egyik edzés végén versenyeztünk...és amikor elkezd alattad rohanni a ló...kocsiba meg sem éreznéd azt a sebességet,bár nem tudom mennyivel vágtázhattunk...olyan mintha repülnél,és noha nem tart sokáig,bármikor vissza tudsz emlékezni arra a pár másodpercre,ami mintha kicsit azért mégis tovább tartott volna. Persze az is egy magasság volt,amikor lóval ugrathattam...de az abból a szempontból is magasság volt,hogy Brian-nek tetszett az ugrálósdi,kicsit magasabbra ugrott mint ahogy a rúd volt,és így Szandi kb. 2,5-3 méterről ugorhatott fejest a homokba...így visszanézve vicces lehetett...meg az is mikor bakolásból Szandi letámasztott a nyeregre,átemelte a lábát,talpra esett majdnem a ló elé,kezében a szár,és szembe nézett Brian-nel a hátassal...meg volt lepődve: Brian, és a két edzőnénim (ha ezt elolvassák akkor a nénizésért biztos kicsinálnak :D),és meg álltam és majd szétvetett a düh,mert kedves hátasom nem ok nélkül volt idegbeted: kisgyerek a pálya szélén tologatta a csattogószárnyú lepkéjét...na ilyenkor nem adok hálát a népi gyerekjátékokért...meg akkor se mikor aludni akarok és nem tudok mert csattog az a rohadt lepke...na jó: utálom azokat a játékokat,és soha nem adok hálát értük,mert fölöslegesek,és hangosak. Szóval a lovarda is hiányzik...több okból se tudom csinálni...egyrészt az időtényező...kijebb költöztek...másrészt a pénz. Barátnőm végig nagyon kedves volt...ingyen lovagoltam nála végig. Néha besegítettünk,de teljesen ingyen lovagolhattam végig egész nyarakat. Amikor utoljára kibéreltem Brian-t akkor is,mondtam,hogy akkor legyen valamilyen összeg,mert ez így azért nem mehet. Akkor fizettem,és a lelkiismeretem kicsit lenyugodott. Aztán elkezdtem csinálni a jogsit,és se pénz, se idő. Pénzem most se lenne,időm se...rájöttem,hogy sajnos az anyagiak miatt ez nem az én sportom. De majd egyszer ha fölnőtt leszek... ;)
Hiányzik...
Sorolhatnám még,hogy ki és mi hiányzik...Itt ülhetnék reggelig.
Na mostmár tényleg lefekszem...hogy holnap tovább tudjak droidkodni,mert 9-től 5-ig megint húzom az igát...aztán haza szellemkedek és rajzolok mert kell. És ki tudja észreveszik-e holnap,hogy elmentem vagy megjöttem? Itthon vagyok-e vagy sem? Hogy dolgozni mentem az Arénába vagy inkább kiálltam a sarokra,és narkóért árulom a testemet? (basszus...olyan hülye vagyok,hogy már ezeken a ritkaszar poénokon is tudok röhögni,bár élőben előadva nem is olyan szarok :D)
Juteszembe: tegnap fogadtam egyik kedves barátommal/csoporttársammal,hogy kibírom 2 hétig dohányzás nélkül. Mondtam,hogyha nyer akkor kap egy doboz cigit. Na de mi van ha én nyerek (ami nyilvánvaló)? Válasz: hát akkor kapsz...egy doboz cigit. :D De vicces :D Ha már addig kibírom akkor tuti nem gyújtok rá többet :D De ki fogom bírni,tekintve,hogy nem szoktam rá. Egy napja nem gyújtottam rá...
És akkor a visszatérő remek kérdés: ha én eltűnnék, akkor azt észrevennétek?
Ismét ugyanaz a kérdés mint hónapokkal ezelőtt. Mondtam,hogy ez egy permanensen visszatérő téma az emberek életébe...igen,igen...az enyémbe is ;P
Tényleg szellem volnék akit látni sem lehet? Az hagyján hogy nem látnak,de nem is hallanak... Megint csak úgy vagyok...a kutya se kiváncsi rám. Ma összesen két telefont sikerült lebonyolítanom: egyszer apu hívott,hogy elmentem-e már mert nem rakott ki pénzt,ahogy megbeszéltük. Addigra már árkon-bokron túl jártam. A másikban pedig nagyimat hívtam,hogy munka után bemegyek hozzá. Semmi sms,semmi hívás...nem vagyok...
Fölkelek,meló,hazajövök,tanulok,rajzolok,internetért könyörgök,fürdök,alszok...droid üzemmód. Csinálom,mert csinálni KELL. Mindjárt vége a szorgalmi időszaknak,hogy beleugorhassunk egy újabb vizsgaidőszakba...immáron a harmadikba...nice
Amikor így elgondolkozom rajta,hogy létezek-e egyáltalán,vagy léteztem-e valaha, mindig eszembe jut,hogy talán Dr.Shepherd emlegeti mindig a Grey's Anatomy-ban a lét elviselhetetlen könnyűségét... Mikor jössz rá hogy van lábad? Amikor elkezd fájni. Addig természetesnek vezsed,hogy van lábad és használod. Mikor fáj,akkor meg rájössz,hogy tényleg van lábad... Szóval annyira egyszerűnek,semmilyennek,könnyűnek tűnik,hogy élek (könnyűnek nem is),hogy lehet hogy már meghaltam csak nem vettem észre...és ezért néznek rajtam keresztül az emberek...elég abszurd,de mikor az ember állatira...nem tudja magát hova rakni,akkor minden hülyeség eszébe jut.
Megint ott vagyok,ahol a part szakad. Megint csak motoszkál a kérdés,de egyre inkább hajlok afelé a válasz felé,hogy "nem,nem vennék észre hogy eltűntem".Vagy legalábbis senkit sem érdekelne. Megint nem találom a helyemet a világban és szutyok egy érzés,meg kell hogy mondjam. Annyi minden hiányzik...és annyi mindenki.Hiányzik a kézi...a csapat (Mutra Team :D) még akkor is ha a vége felé már tényleg szar volt a hangulat (ez amúgy egy remek kétértelmű mondat lett,amit valószínű,hogy tényleg csak a Tsapat értene meg:D). Hiányoznak az edzések még a sok szívással együtt is. Jó volt,hogy ha valami piszkálta a csőrömet akkor lementem,és kiengedtem a gőzt kicsit...persze utána ha lett 1-2 erősebb lövés vagy fault akkor mindig bocsánatot kértem...vagyis legtöbbször,de másnak is volt szar napja,szóval...(a faultból lett néha bodycheck is :D:D:D). Hiányzik,hogy ha elcsámborgott az agyam valami rossz irányba - legyen szó bármiről - edzésen kicsit agyaltam,és amikor belerohantam 1-2 pofonba,akkor azok valahogy kijózanítottak. Hiányzik a "test-test elleni küzdelem" hangozzon is bármilyen hülyén...10 évig ebből állt az életem...semmit nem csináltam az életemben még ilyen hosszú ideig (a túlélésen kívül :D). Kicsit a szenvedélyem volt,kicsit a hobbim,kicsit a kötelességem...és amikor néha kaptam egy elismerő tapsot meccsen,vagy egy bekiabálást,hogy "Gyerünk Misike,csináld meg!"...akkor leírhatatlan,hogy mit éreztem...Mindenben vannak ilyen magasságok,amiket jó megélni és amiket igen is meg kell élni,még akkor is,ha egyszer vége lesz és tudod,hogy nagyon fog hiányozni...beszéljünk itt bármiről...
Hiányzik nagyon a lovaglás is,és a barátnőmék akikkel együtt kezdtem...bár a végén már nem igazán éreztem magam közéjük valónak...több okból sem. Hiányoznak. És az a bizonyos magasság...amikor egyik edzés végén versenyeztünk...és amikor elkezd alattad rohanni a ló...kocsiba meg sem éreznéd azt a sebességet,bár nem tudom mennyivel vágtázhattunk...olyan mintha repülnél,és noha nem tart sokáig,bármikor vissza tudsz emlékezni arra a pár másodpercre,ami mintha kicsit azért mégis tovább tartott volna. Persze az is egy magasság volt,amikor lóval ugrathattam...de az abból a szempontból is magasság volt,hogy Brian-nek tetszett az ugrálósdi,kicsit magasabbra ugrott mint ahogy a rúd volt,és így Szandi kb. 2,5-3 méterről ugorhatott fejest a homokba...így visszanézve vicces lehetett...meg az is mikor bakolásból Szandi letámasztott a nyeregre,átemelte a lábát,talpra esett majdnem a ló elé,kezében a szár,és szembe nézett Brian-nel a hátassal...meg volt lepődve: Brian, és a két edzőnénim (ha ezt elolvassák akkor a nénizésért biztos kicsinálnak :D),és meg álltam és majd szétvetett a düh,mert kedves hátasom nem ok nélkül volt idegbeted: kisgyerek a pálya szélén tologatta a csattogószárnyú lepkéjét...na ilyenkor nem adok hálát a népi gyerekjátékokért...meg akkor se mikor aludni akarok és nem tudok mert csattog az a rohadt lepke...na jó: utálom azokat a játékokat,és soha nem adok hálát értük,mert fölöslegesek,és hangosak. Szóval a lovarda is hiányzik...több okból se tudom csinálni...egyrészt az időtényező...kijebb költöztek...másrészt a pénz. Barátnőm végig nagyon kedves volt...ingyen lovagoltam nála végig. Néha besegítettünk,de teljesen ingyen lovagolhattam végig egész nyarakat. Amikor utoljára kibéreltem Brian-t akkor is,mondtam,hogy akkor legyen valamilyen összeg,mert ez így azért nem mehet. Akkor fizettem,és a lelkiismeretem kicsit lenyugodott. Aztán elkezdtem csinálni a jogsit,és se pénz, se idő. Pénzem most se lenne,időm se...rájöttem,hogy sajnos az anyagiak miatt ez nem az én sportom. De majd egyszer ha fölnőtt leszek... ;)
Hiányzik...
Sorolhatnám még,hogy ki és mi hiányzik...Itt ülhetnék reggelig.
Na mostmár tényleg lefekszem...hogy holnap tovább tudjak droidkodni,mert 9-től 5-ig megint húzom az igát...aztán haza szellemkedek és rajzolok mert kell. És ki tudja észreveszik-e holnap,hogy elmentem vagy megjöttem? Itthon vagyok-e vagy sem? Hogy dolgozni mentem az Arénába vagy inkább kiálltam a sarokra,és narkóért árulom a testemet? (basszus...olyan hülye vagyok,hogy már ezeken a ritkaszar poénokon is tudok röhögni,bár élőben előadva nem is olyan szarok :D)
Juteszembe: tegnap fogadtam egyik kedves barátommal/csoporttársammal,hogy kibírom 2 hétig dohányzás nélkül. Mondtam,hogyha nyer akkor kap egy doboz cigit. Na de mi van ha én nyerek (ami nyilvánvaló)? Válasz: hát akkor kapsz...egy doboz cigit. :D De vicces :D Ha már addig kibírom akkor tuti nem gyújtok rá többet :D De ki fogom bírni,tekintve,hogy nem szoktam rá. Egy napja nem gyújtottam rá...
És akkor a visszatérő remek kérdés: ha én eltűnnék, akkor azt észrevennétek?
2009. november 27., péntek
"Áldott ez a hely,amit sokszor boldogan elhagynék,És itt ez az élet,amit sokszor nem nagyon értünk még.Néha könnyebb lenne elmenekülni..."/A padlás/
Aloha
Mit is írhatnék...mostanában igazán egyformák lettek az óráim,napjaim,heteim... Nem sikerült az október...úgy fest a november sem :D Telefonszámla jön,fizetés? Na merre? Kedves diákszövetkezet nem veszi föl nekem a telefont...valószínűleg már tudják miért telefonálok, és elmentette kedves összekötőnk a számomat "Subway-es fizetéséért telefonálgató p*csa" néven. Vagy valami hasonlón...és reflexből kinyom...éljen! Nekem az a munkám,hogy megetessem azokat az embereket,akik szendót akarnak enni...összekötő pajtinak az a munkája,hogy képviselje az érdekeimet és folyósítsa a fizetésemet. Én megetettem az éhes szájakat.Ő elutalta a fizetésemet? Ha a válasz "nem" akkor azt hiszem valakire rá kéne borítanom a diákszövetkezetben az asztalt. Tekintve,hogy most a fizetés elmaradt,valószínűleg majd azzal a bizonyos "elsejei" fizetéssel fogjuk megkapni...azzal amelyik 10-e előtt nem szokott ideérni. Azt hiszem hétfőn már esedékes lesz egy asztalborogatás...tekintve,hogy 3457 Ft-tal kéne kibírnom december 10-ig és a bérletem tegnap járt le...nice
A cím...egy hete hallottam ezt a dalt,egy "remek" műsorban,amit egyébként nem nézek sohase,és megint megbizonyosodtam róla,hogy nem is érdemes...Szóval ott hallottam...a fiatalember elsírta magát a dal végére. Nem csodálom,bár akkor nem figyeltem annyira,hogy értsem miért. Soknak tartottam,hogy ott mindenki előtt...szóval reklámfogásnak tartottam,de annyira keserű szegény ember...rá kell nézni,és én is egyből depressziós leszek...
Szóval a dal A Padlás című musicalből származik,és Kaszás Attila énekelte egykoron. Libabőrös lettem mikor meghallgattam. Kaszás Attila halála után rendeztek neki egy emlékműsort,ahol ezt a számot "duettben" énekli Rúzsa Magdival. http://www.youtube.com/watch?v=NmrD30BZWSo Nézzétek meg,lehet,hogy valakinek nyálas lesz,vagy nem tudom...engem megfogott. Át tudom érezni...mármint hol mennék, hol maradnék..."Egyszer ismeretlen távolba vágyom,máskor megriaszt egy álom..." a címet is ezért idéztem...
Mostanában úgy...megint gépiesen élek...fölkelek,mert föl kell kelni,megyek az iskolába,jövök az iskolából,fölkelek,dolgozok,hazajövök,tanulok,alszok...mondjuk kedvem sincs bulizni,időm sincs meg erőm sincs...csak elég tré,hogy halálomon vagyok,csinálok is sok dolgot,de mégse és szétunom az életem...a szórakozás az alvás...bár néha az se bakker :(
Olyan vagyok mint egy szellem...vagyis úgy érzem magam. Néha hazajövök és úgy bírok felmenni,hogy senki se veszi észre pedig mindig köszönök,kivéve ha alszanak. Múltkor elmentem valahova,kb 4-5 óra múlva jöttem haza,és néztek mikor bejöttem,hogy "te elmentél? azt hittük a szobádban vagy". Volt ilyen akkor is mikor itthon voltam egész nap,lementem - ébren volt a mindenki - kajáltam valamit és akkor kérdezték,hogy ki vagyok,mert azt hitték suliba mentem reggel,és nem láttak most lejönni sem...Szellem volnék komolyan? :) :( Vagy bármikor,bárhol elkezdek valamit mondani és elkezdenek valami teljesen más dologról beszélni...én még mondom egy darabig,nem fejeztem be...de szerintem mostanában nem beszélek annyit mint régen,vagy ha igen akkor nem fölöslegesen jártatom a pofámat,és nem érdektelen hülyeségekről...senkit nem traktálok menstruációval,műkörömmel,minikutyával vagy azzal hogy 50 Ft-tal drágább lett a szolibérletem...Egyszerűen mintha ott se lennék...inkább akkor el se kezdek beszélni, ha úgyis mindenki nagy ívben szarja le amit mondok...
Most megint kicsit olyan...pár éve voltam ilyen remek állapotban...amikor gépiesedek akkor néha megesik az ilyesmi...mondjuk akkoriban tényleg simán olyan volt mintha keresztülnéznének rajtam...de erről már írtam,és talán le is töröltem a mesét a kislányról...nem volt jó a visszhangja,mert meglepetésemre egyik felmenőm elolvasta. Szóval akkoriban is gép voltam,és rossz érzés volt,hogy valószínűleg csak onnan vették volna észre,hogy aznap nem értem haza,hogy gyűlt volna a mosatlan a konyhában,és egy adag ruha belerohadt volna a mosógépbe...akkor volt az,hogy egy jó darabig nem ölelt és nem puszilt meg az az ember,akit én a "legjobb barátnőmnek" tartottam...én odamentem és nem ölelt meg vagy fél másodperc után eltolt magától az az ember aki állítólag világra hozott. Most kezdünk megint normálisan kommunikálni,és jóba lenni, de azokat az időket soha nem fogom elfelejteni...
Szóval ez a hely,amit boldogan elhagynék...nem konkrétan...szóval a helyzetet hagynám itt szívesen...a sulit...a melót nem...mostmár kikapcsol,mert elhülyülünk bent. De sok problémát itt szeretnék hagyni...csak elmenni és majd megoldódnak maguktól a dolgok...vagy nem...de eltelik annyi idő,hogy ne számítsanak.
Néha tényleg boldogan elmennék,de belegondolok és tele leszek kérdésekkel: hova? kivel? miért? meddig? egyedül? megriaszt sok dolog. De bátornak kell lenni,változni kell és változtatni azon ami nem jó. Mondjuk mostanában tényleg úgy érzem,hogy mennék én bárhova csak el innen..."Néha könnyebb lenne elmenekülni..." Könnyebb lenne. De próbálok szembenézni azokkal a problémákkal amikkel szembe tudok...próbálom megoldani őket. A nagy többséget sikerül megoldanom,lezárnom,elrendeznem. Azt a keveset amit meg nem tudok,az általában rajtam kívül álló okok miatt nem megy...de mindegy.
Csak a félig nyitott problémákba meg nem szeretnék belehülyülni...nem kattogok fölösleges dolgokon...viszont amikor már nem kattogok (és tényleg nem!) akkor jönnek az álmok. Álmodok,fölkelek és zaklatottabban ébredek, mintha nem is aludtam volna...az életemet teszi tönkre az a komplikált agyam. Nem óhajtok orvoshoz fordulni...Nem vagyok beteg csak...I'm so confused and complicated...never mind...ezt is megoldom majd idővel...
Mit is írhatnék...mostanában igazán egyformák lettek az óráim,napjaim,heteim... Nem sikerült az október...úgy fest a november sem :D Telefonszámla jön,fizetés? Na merre? Kedves diákszövetkezet nem veszi föl nekem a telefont...valószínűleg már tudják miért telefonálok, és elmentette kedves összekötőnk a számomat "Subway-es fizetéséért telefonálgató p*csa" néven. Vagy valami hasonlón...és reflexből kinyom...éljen! Nekem az a munkám,hogy megetessem azokat az embereket,akik szendót akarnak enni...összekötő pajtinak az a munkája,hogy képviselje az érdekeimet és folyósítsa a fizetésemet. Én megetettem az éhes szájakat.Ő elutalta a fizetésemet? Ha a válasz "nem" akkor azt hiszem valakire rá kéne borítanom a diákszövetkezetben az asztalt. Tekintve,hogy most a fizetés elmaradt,valószínűleg majd azzal a bizonyos "elsejei" fizetéssel fogjuk megkapni...azzal amelyik 10-e előtt nem szokott ideérni. Azt hiszem hétfőn már esedékes lesz egy asztalborogatás...tekintve,hogy 3457 Ft-tal kéne kibírnom december 10-ig és a bérletem tegnap járt le...nice
A cím...egy hete hallottam ezt a dalt,egy "remek" műsorban,amit egyébként nem nézek sohase,és megint megbizonyosodtam róla,hogy nem is érdemes...Szóval ott hallottam...a fiatalember elsírta magát a dal végére. Nem csodálom,bár akkor nem figyeltem annyira,hogy értsem miért. Soknak tartottam,hogy ott mindenki előtt...szóval reklámfogásnak tartottam,de annyira keserű szegény ember...rá kell nézni,és én is egyből depressziós leszek...
Szóval a dal A Padlás című musicalből származik,és Kaszás Attila énekelte egykoron. Libabőrös lettem mikor meghallgattam. Kaszás Attila halála után rendeztek neki egy emlékműsort,ahol ezt a számot "duettben" énekli Rúzsa Magdival. http://www.youtube.com/watch?v=NmrD30BZWSo Nézzétek meg,lehet,hogy valakinek nyálas lesz,vagy nem tudom...engem megfogott. Át tudom érezni...mármint hol mennék, hol maradnék..."Egyszer ismeretlen távolba vágyom,máskor megriaszt egy álom..." a címet is ezért idéztem...
Mostanában úgy...megint gépiesen élek...fölkelek,mert föl kell kelni,megyek az iskolába,jövök az iskolából,fölkelek,dolgozok,hazajövök,tanulok,alszok...mondjuk kedvem sincs bulizni,időm sincs meg erőm sincs...csak elég tré,hogy halálomon vagyok,csinálok is sok dolgot,de mégse és szétunom az életem...a szórakozás az alvás...bár néha az se bakker :(
Olyan vagyok mint egy szellem...vagyis úgy érzem magam. Néha hazajövök és úgy bírok felmenni,hogy senki se veszi észre pedig mindig köszönök,kivéve ha alszanak. Múltkor elmentem valahova,kb 4-5 óra múlva jöttem haza,és néztek mikor bejöttem,hogy "te elmentél? azt hittük a szobádban vagy". Volt ilyen akkor is mikor itthon voltam egész nap,lementem - ébren volt a mindenki - kajáltam valamit és akkor kérdezték,hogy ki vagyok,mert azt hitték suliba mentem reggel,és nem láttak most lejönni sem...Szellem volnék komolyan? :) :( Vagy bármikor,bárhol elkezdek valamit mondani és elkezdenek valami teljesen más dologról beszélni...én még mondom egy darabig,nem fejeztem be...de szerintem mostanában nem beszélek annyit mint régen,vagy ha igen akkor nem fölöslegesen jártatom a pofámat,és nem érdektelen hülyeségekről...senkit nem traktálok menstruációval,műkörömmel,minikutyával vagy azzal hogy 50 Ft-tal drágább lett a szolibérletem...Egyszerűen mintha ott se lennék...inkább akkor el se kezdek beszélni, ha úgyis mindenki nagy ívben szarja le amit mondok...
Most megint kicsit olyan...pár éve voltam ilyen remek állapotban...amikor gépiesedek akkor néha megesik az ilyesmi...mondjuk akkoriban tényleg simán olyan volt mintha keresztülnéznének rajtam...de erről már írtam,és talán le is töröltem a mesét a kislányról...nem volt jó a visszhangja,mert meglepetésemre egyik felmenőm elolvasta. Szóval akkoriban is gép voltam,és rossz érzés volt,hogy valószínűleg csak onnan vették volna észre,hogy aznap nem értem haza,hogy gyűlt volna a mosatlan a konyhában,és egy adag ruha belerohadt volna a mosógépbe...akkor volt az,hogy egy jó darabig nem ölelt és nem puszilt meg az az ember,akit én a "legjobb barátnőmnek" tartottam...én odamentem és nem ölelt meg vagy fél másodperc után eltolt magától az az ember aki állítólag világra hozott. Most kezdünk megint normálisan kommunikálni,és jóba lenni, de azokat az időket soha nem fogom elfelejteni...
Szóval ez a hely,amit boldogan elhagynék...nem konkrétan...szóval a helyzetet hagynám itt szívesen...a sulit...a melót nem...mostmár kikapcsol,mert elhülyülünk bent. De sok problémát itt szeretnék hagyni...csak elmenni és majd megoldódnak maguktól a dolgok...vagy nem...de eltelik annyi idő,hogy ne számítsanak.
Néha tényleg boldogan elmennék,de belegondolok és tele leszek kérdésekkel: hova? kivel? miért? meddig? egyedül? megriaszt sok dolog. De bátornak kell lenni,változni kell és változtatni azon ami nem jó. Mondjuk mostanában tényleg úgy érzem,hogy mennék én bárhova csak el innen..."Néha könnyebb lenne elmenekülni..." Könnyebb lenne. De próbálok szembenézni azokkal a problémákkal amikkel szembe tudok...próbálom megoldani őket. A nagy többséget sikerül megoldanom,lezárnom,elrendeznem. Azt a keveset amit meg nem tudok,az általában rajtam kívül álló okok miatt nem megy...de mindegy.
Csak a félig nyitott problémákba meg nem szeretnék belehülyülni...nem kattogok fölösleges dolgokon...viszont amikor már nem kattogok (és tényleg nem!) akkor jönnek az álmok. Álmodok,fölkelek és zaklatottabban ébredek, mintha nem is aludtam volna...az életemet teszi tönkre az a komplikált agyam. Nem óhajtok orvoshoz fordulni...Nem vagyok beteg csak...I'm so confused and complicated...never mind...ezt is megoldom majd idővel...
2009. november 25., szerda
2011. április 5. mi lehet ez a dátum? Vicc a javából :D
Hát helló,ismét itt vagyok. Teendőim számosak,elmélkedni-valóim manapság ritkulnak. Minden pillanatom fedélszékek,közműgenplánok,szakági rajzok,hosszszelvények,keresztszelvények,geodézia és geotechnika példák,valamint magasépítés zh-k és angol prezentációk körül forognak...Még jó,hogy magányosan tengetem hétköznapjaimat,különben bűntudatom lenne,hogy nem tudok elég időt szánni emberemre...de hát ez a probléma nem akut...sajnos,hál'Istennek,whatever...viszont megint robot lettem...mint egy gép: megvan a napirend és fölkelek,megyek,jövök,lefekszem. Ennyi volt kb. hónap ami nem ilyen volt és most megint ilyen...I love szorgalmi-időszak...majd a vizsgaidőszakot mégjobban fogom lávolni :D
Mi a dátum? Mi fog történni 2011.április 5-én? Remek közösségi oldal a Facebook,remek és valóban szórakoztató tesztekkel és kvízekkel. Rányomtam egy olyan tesztre,melynek neve: "What date will you get married?" :D Volt benne pár kérdés is...pl. hány éves korod körül szeretnél férjhez menni...természetesen olyan válasz nem volt,hogy nem akarok - mert feltételezik,hogy ha ráklikkelsz egy ilyen tesztre akkor akarsz (hogy rám sose terveznek...hihetetlen) - vagy nem tudom. Nyomtam egy 40-45-öt. Ahhoz képest kihozta,hogy 21 évesen bekötik a fejem. Elég vicces...:D Nem csak azért mert jelen pillanatban minden kérőmet sikerült elüldöznöm...2011 nincs oly közel,addig még bármi is történhetne...DE NEM... Abszurd,hogy én egyszer bárkinek is igent mondjak. Beszélgettünk múltkor munkahelyen ilyen témában...megmondtam: az az ember még nem született meg akinek én hajlandó lennék igent mondani. Erre a válasz: "vazze Szandi.20 éves vagy és még nem született meg? Te durván pedofil leszel..." Pfff...arra próbáltam célozni,hogy nem fogok férjhez menni. Amúgy vicces,hogy mikor ezt említettem édsapámnak,meg azt,hogy kivagyok tőle,hogy minden srác akire véletlenül azt mondanám,hogy helyes,aranyos vagy valami, sokkal fiatalabb nálam (3 év minima)...szóval mikor ezeket mondtam apunak annyit válaszolt: "Kislányom. Te a végletek embere vagy..." Nagyon röhögtem...meg ő is. Nem fejtem ki miért...aki érti az úgyis érti...aki meg nem,az megkérdez engem in private. XD
Házassághoz kapcsolódó gondolataim számosak. Nem fogom kifejteni az összeset. Nekem most még semmiféleképpen se való. Nagyon fiatal vagyok...de ez a gondolatom valószínűleg a későbbiekben se nagyon fog változni. Abszurd,hogy annyira szeretni tudjak valakit,hogy föláldozzak érte mindent,hogy hozzákössem az életem...életem végéig. Túl sok elkötelezettség. Bár magamtól nem félek. Ha lenne olyan akiért úgy gondolnám,hogy érdemes...de nem tudom. Túl sok szutyok lehet az ilyesmiben. Sokáig együttélés,megcsalás,egymásra unás...mondjuk nem tudom...én állatira alkalmazkodó vagyok...egyik legnagyobb hibám....
Szóval "holtomiglan-holtodiglan" kérdésben...én nem vagyok kicsapongó lélek...megbeszélem a problémáimat...viszont ha az akivel összekötöttem az életemet megcsalna...akkor nincs holtomiglan...maximum holtáiglan :D vagyis kalap-kabát,vége...mehet a pereskedés,mert én amellett aki egyszer megcsalt nem maradok...mert aki megcsinálja egyszer,az megcsinálja többször is. Kutyából nem lesz szalonna...
Azt hiszem nekem elsősorban bizalmi problémáim vannak...azt hiszem ez jelen esetben érthető :S Nem követem el kétszer ugyanazt a hibát...nem szeretek bele senkibe...eddig is jól ment a jégkirálynő dolog...volt egy kis átmeneti olvadás,de...mint mondottam volt: nem hibázok többet. Vagyis majd csak abba aki tényleg...
Jóéjt...
Mi a dátum? Mi fog történni 2011.április 5-én? Remek közösségi oldal a Facebook,remek és valóban szórakoztató tesztekkel és kvízekkel. Rányomtam egy olyan tesztre,melynek neve: "What date will you get married?" :D Volt benne pár kérdés is...pl. hány éves korod körül szeretnél férjhez menni...természetesen olyan válasz nem volt,hogy nem akarok - mert feltételezik,hogy ha ráklikkelsz egy ilyen tesztre akkor akarsz (hogy rám sose terveznek...hihetetlen) - vagy nem tudom. Nyomtam egy 40-45-öt. Ahhoz képest kihozta,hogy 21 évesen bekötik a fejem. Elég vicces...:D Nem csak azért mert jelen pillanatban minden kérőmet sikerült elüldöznöm...2011 nincs oly közel,addig még bármi is történhetne...DE NEM... Abszurd,hogy én egyszer bárkinek is igent mondjak. Beszélgettünk múltkor munkahelyen ilyen témában...megmondtam: az az ember még nem született meg akinek én hajlandó lennék igent mondani. Erre a válasz: "vazze Szandi.20 éves vagy és még nem született meg? Te durván pedofil leszel..." Pfff...arra próbáltam célozni,hogy nem fogok férjhez menni. Amúgy vicces,hogy mikor ezt említettem édsapámnak,meg azt,hogy kivagyok tőle,hogy minden srác akire véletlenül azt mondanám,hogy helyes,aranyos vagy valami, sokkal fiatalabb nálam (3 év minima)...szóval mikor ezeket mondtam apunak annyit válaszolt: "Kislányom. Te a végletek embere vagy..." Nagyon röhögtem...meg ő is. Nem fejtem ki miért...aki érti az úgyis érti...aki meg nem,az megkérdez engem in private. XD
Házassághoz kapcsolódó gondolataim számosak. Nem fogom kifejteni az összeset. Nekem most még semmiféleképpen se való. Nagyon fiatal vagyok...de ez a gondolatom valószínűleg a későbbiekben se nagyon fog változni. Abszurd,hogy annyira szeretni tudjak valakit,hogy föláldozzak érte mindent,hogy hozzákössem az életem...életem végéig. Túl sok elkötelezettség. Bár magamtól nem félek. Ha lenne olyan akiért úgy gondolnám,hogy érdemes...de nem tudom. Túl sok szutyok lehet az ilyesmiben. Sokáig együttélés,megcsalás,egymásra unás...mondjuk nem tudom...én állatira alkalmazkodó vagyok...egyik legnagyobb hibám....
Szóval "holtomiglan-holtodiglan" kérdésben...én nem vagyok kicsapongó lélek...megbeszélem a problémáimat...viszont ha az akivel összekötöttem az életemet megcsalna...akkor nincs holtomiglan...maximum holtáiglan :D vagyis kalap-kabát,vége...mehet a pereskedés,mert én amellett aki egyszer megcsalt nem maradok...mert aki megcsinálja egyszer,az megcsinálja többször is. Kutyából nem lesz szalonna...
Azt hiszem nekem elsősorban bizalmi problémáim vannak...azt hiszem ez jelen esetben érthető :S Nem követem el kétszer ugyanazt a hibát...nem szeretek bele senkibe...eddig is jól ment a jégkirálynő dolog...volt egy kis átmeneti olvadás,de...mint mondottam volt: nem hibázok többet. Vagyis majd csak abba aki tényleg...
Jóéjt...
2009. november 17., kedd
"Szerettem volna törni-zúzni, amíg a világ nem tükrözi a bennem uralkodó káoszt."/Laurell Kaye Hamilton/
Mire a harag és a káosz? Nem fejtem ki. Nem írok se az én magánéletemről többet...másokéról sem - azt hiszem másokéról eddig se írtam.
Lehet,hogy nem vagyok elég pesszimista vagy realista...így 20 év távlatából...szóval sok olyan dolgot láttam amit sokan nem. Szakításokat minden korcsoportban,rettentő nagy kicseszéseket másokkal. Csesztek ki velem is. Csalódtam olyan emberekben,akiket a barátaimnak tartottam...és végül ők vágták a nagykést a hátamba. Szívtam már csapatban és egyedül,mások miatt és az én hibámból. Láttam már jót és gonoszat,szépet és csúnyát,láttam szerelmet és gyűlölködést. Láttam már szenvedni embereket.
Szóval sokmindent láttam már,és alapvetően nem hiszek az emberek eredendő jóságában. De mégis. És ezért lep meg minden egyes alkalommal,amikor gerinctelen,undorító,aljas embereket látok,vagy ilyenekről hallok... Elfog a hányinger. Lehet,hogy elcseszett életem van. Lehet,hogy nem vagyok olyan extra okos.Lehet hogy nem vagyok extra szép. De mostmár elértem azt,hogy merek saját magam lenni,ha véleményem van azt megmondom,bármi is lesz a következmény...és sose leszek gerinctelen. Ha mégis akkor...lőjetek le vagy valami...
Erősen elgondolkodtam azon,hogy szerény kis blogomat priváttá teszem,mert ugyan nem hiszem,hogy sokan elolvassák,de...ki tudja...whatever...
Káoszos vagyok megint és elég szutyok érzés. Amúgy minden rendben:) Haladok a mindennel...el ne felejtsek holnap huginak ajándékot venni a szülinapjára :)
További szép estét,én meg...megnyugszom egy kis ropitól ;)
Lehet,hogy nem vagyok elég pesszimista vagy realista...így 20 év távlatából...szóval sok olyan dolgot láttam amit sokan nem. Szakításokat minden korcsoportban,rettentő nagy kicseszéseket másokkal. Csesztek ki velem is. Csalódtam olyan emberekben,akiket a barátaimnak tartottam...és végül ők vágták a nagykést a hátamba. Szívtam már csapatban és egyedül,mások miatt és az én hibámból. Láttam már jót és gonoszat,szépet és csúnyát,láttam szerelmet és gyűlölködést. Láttam már szenvedni embereket.
Szóval sokmindent láttam már,és alapvetően nem hiszek az emberek eredendő jóságában. De mégis. És ezért lep meg minden egyes alkalommal,amikor gerinctelen,undorító,aljas embereket látok,vagy ilyenekről hallok... Elfog a hányinger. Lehet,hogy elcseszett életem van. Lehet,hogy nem vagyok olyan extra okos.Lehet hogy nem vagyok extra szép. De mostmár elértem azt,hogy merek saját magam lenni,ha véleményem van azt megmondom,bármi is lesz a következmény...és sose leszek gerinctelen. Ha mégis akkor...lőjetek le vagy valami...
Erősen elgondolkodtam azon,hogy szerény kis blogomat priváttá teszem,mert ugyan nem hiszem,hogy sokan elolvassák,de...ki tudja...whatever...
Káoszos vagyok megint és elég szutyok érzés. Amúgy minden rendben:) Haladok a mindennel...el ne felejtsek holnap huginak ajándékot venni a szülinapjára :)
További szép estét,én meg...megnyugszom egy kis ropitól ;)
"Az öregség a tévedések korszaka, az ifjúság a csalódásoké." /Augustin Eugéne Scribe/ avagy hol csesztem el igazából?
Halihóóóó
Na hol csesztem el? 2-3 éve? Akkor mikor nem voltam kitartó? Mikor nem mertem kiállni az álmaimért? Szeretem ezt csinálni és egyre jobban érdekel...de néha besokallok...az a rengeteg szám...és csak kattog az agyam egyfolytában...
Amúgy meg remekül vagyok :)
Ma vicces dolog történt velem. Jövök haza,buszon beszélgettem még telefonon barátnőmmel. Lerakom,hallgatom a muzsikát. Csörög. Kedves felmenőm keres: "Szia,csináltál mostanában valamit? Csak mert egy rendőr vár rád..." Vér megfagy. Na mondom mi az Isten van?! "Várjál adom...- Szia Szandra, XY vagyok,fölszeretnék venni egy tanúvallomást..." Nice. Hazaérek,sehol senki. Felmenőm kezembenyom egy papírt,itt van jard száma,ha nem jó nekem a holnap este 8,akkor csörögjek. Csörögtem. Akkor visszajön még lehet most. Oké. Pihi,Heroes,ebéd. Csörög. Lehet nem ér ide akkor mikor. Szerda? Neki nem jó. Szombat? Nekem nem. Akkor ő visszajönne most. Jöjjön. Beülök rendőrautóba...ááá nem voltam ideges. Mondjuk a forma is humoránál volt. :D "Ez az első tanuvallomásom" erre én: "Akkor jó,mert nekem is" :D Az már röhögés volt. :D Oké elmondtam amit el kellett (több gyilkosságnak is voltam szemtanúja a héten,valamint végignéztem ahogy egy kutya nemierőszakot követ el egy gumiabroncsonXD)(haha,megint vicces vagyok:D). Felmenőim már hívogattak,mert indultunk moziba és hát elkésünk ha nem megyek. Erre beszól a tiszt: "Nem tudják,hogy most jössz velem,bezárunk aztán víz?" mondtam,hogy elfelejtettem szólni arról is,hogy a torkomat is elvágják még ma ;)
Szóval ma kellemesen csalódtam a rend egyik éber őrében. Úgy vette a lapot,lehetett vele poénkodni,és nem volt annyira segghülye...már amennyire ez a 20 perces társalgásból kiderült :D
Mozi: megnéztük családilag a 2012 című filmet. Nyomasztó,mert katasztrófafilm ami a jövőnkről szól. Látványos,mert Hollywood-ban készült sok pénzből. Van benne 1-2 jó gondolat és jó poén. John Cusack verhetetlen és állati jól vezet. :D De rájöttem,hogy valami rejtélyes oknál fogva minden katasztrófa,világvége,ufótámadás,Paris Hilton,Britney Spears és egyéb csapások Amerikából indulnak...oké értem...mert Hollywood-ban forgatnak,ott születnek az ötletek. De akkor is...Mondjuk a két utolsó csapást semmiképpen sem szeretném a mi kicsi kontinensünknek...mondjuk valójában egyiket se,de Európáról nem szól úgy film...mármint katasztrófás...mert oké,hogy itt játszódik az Angyalok és Démonok és A Da Vinci-kód című könyv(mert a film az sucks és nem nézem),meg az Olaszmeló,meg a Schindler listája...mondjuk ezutóbbi hol máshol játszódhatna...Natürlich ;)
Szóval a film klasszikus katasztrófás-kalandfilm néhol drámával,romantikus szállal és érzésekkel. Mondjuk a film felénél már eléggé unalmas lett,hogy állandóan megmenekülnek a hamufelhő,szőkőár.földrengés elől 3,5centivel. Mondjuk erre az alkotók is rájöttek,mert utána lett pár járulékos veszteség :D Meghogy Amerikából eljutnak Kínába csak úgy hipp-hopp...elkötnek egy repülőt és helló. Valószínű. Kedves hímnemű felmenőm szerint, a legmeghatóbb már-már sírós részek azok voltak,ahol az apuka,a drága jó apuka már magát is föláldozná és segít a gyerekein. Én elmondtam mikor hatódtam majdnem meg: mikor az ANTONOV 500 típusú repülőt elkötik. Egy orosz milliárdos - aki épp velük menekül - autógyűjteménye van benne,amit épp most rendelt. Mennek-mennek Kínába és hát elfogy az üzemanyag,kényszerleszállás. Kitalálják,hogy beülnek 8-an kb a Bentley-be és lefarolnak a repülő nyitott hátulján keresztül,miközben az csúszik. Oké. Lefarolnak...és potyognak ki a Porsche-k,Maserati-k,Jaguar-ok,Lamborghini-k...na én akkor hatódtam meg majdnem :D Érzéketlen volnék?! :D
Na lépek,mert holnapra rajzolgatást terveztem...
Puszettó
Na hol csesztem el? 2-3 éve? Akkor mikor nem voltam kitartó? Mikor nem mertem kiállni az álmaimért? Szeretem ezt csinálni és egyre jobban érdekel...de néha besokallok...az a rengeteg szám...és csak kattog az agyam egyfolytában...
Amúgy meg remekül vagyok :)
Ma vicces dolog történt velem. Jövök haza,buszon beszélgettem még telefonon barátnőmmel. Lerakom,hallgatom a muzsikát. Csörög. Kedves felmenőm keres: "Szia,csináltál mostanában valamit? Csak mert egy rendőr vár rád..." Vér megfagy. Na mondom mi az Isten van?! "Várjál adom...- Szia Szandra, XY vagyok,fölszeretnék venni egy tanúvallomást..." Nice. Hazaérek,sehol senki. Felmenőm kezembenyom egy papírt,itt van jard száma,ha nem jó nekem a holnap este 8,akkor csörögjek. Csörögtem. Akkor visszajön még lehet most. Oké. Pihi,Heroes,ebéd. Csörög. Lehet nem ér ide akkor mikor. Szerda? Neki nem jó. Szombat? Nekem nem. Akkor ő visszajönne most. Jöjjön. Beülök rendőrautóba...ááá nem voltam ideges. Mondjuk a forma is humoránál volt. :D "Ez az első tanuvallomásom" erre én: "Akkor jó,mert nekem is" :D Az már röhögés volt. :D Oké elmondtam amit el kellett (több gyilkosságnak is voltam szemtanúja a héten,valamint végignéztem ahogy egy kutya nemierőszakot követ el egy gumiabroncsonXD)(haha,megint vicces vagyok:D). Felmenőim már hívogattak,mert indultunk moziba és hát elkésünk ha nem megyek. Erre beszól a tiszt: "Nem tudják,hogy most jössz velem,bezárunk aztán víz?" mondtam,hogy elfelejtettem szólni arról is,hogy a torkomat is elvágják még ma ;)
Szóval ma kellemesen csalódtam a rend egyik éber őrében. Úgy vette a lapot,lehetett vele poénkodni,és nem volt annyira segghülye...már amennyire ez a 20 perces társalgásból kiderült :D
Mozi: megnéztük családilag a 2012 című filmet. Nyomasztó,mert katasztrófafilm ami a jövőnkről szól. Látványos,mert Hollywood-ban készült sok pénzből. Van benne 1-2 jó gondolat és jó poén. John Cusack verhetetlen és állati jól vezet. :D De rájöttem,hogy valami rejtélyes oknál fogva minden katasztrófa,világvége,ufótámadás,Paris Hilton,Britney Spears és egyéb csapások Amerikából indulnak...oké értem...mert Hollywood-ban forgatnak,ott születnek az ötletek. De akkor is...Mondjuk a két utolsó csapást semmiképpen sem szeretném a mi kicsi kontinensünknek...mondjuk valójában egyiket se,de Európáról nem szól úgy film...mármint katasztrófás...mert oké,hogy itt játszódik az Angyalok és Démonok és A Da Vinci-kód című könyv(mert a film az sucks és nem nézem),meg az Olaszmeló,meg a Schindler listája...mondjuk ezutóbbi hol máshol játszódhatna...Natürlich ;)
Szóval a film klasszikus katasztrófás-kalandfilm néhol drámával,romantikus szállal és érzésekkel. Mondjuk a film felénél már eléggé unalmas lett,hogy állandóan megmenekülnek a hamufelhő,szőkőár.földrengés elől 3,5centivel. Mondjuk erre az alkotók is rájöttek,mert utána lett pár járulékos veszteség :D Meghogy Amerikából eljutnak Kínába csak úgy hipp-hopp...elkötnek egy repülőt és helló. Valószínű. Kedves hímnemű felmenőm szerint, a legmeghatóbb már-már sírós részek azok voltak,ahol az apuka,a drága jó apuka már magát is föláldozná és segít a gyerekein. Én elmondtam mikor hatódtam majdnem meg: mikor az ANTONOV 500 típusú repülőt elkötik. Egy orosz milliárdos - aki épp velük menekül - autógyűjteménye van benne,amit épp most rendelt. Mennek-mennek Kínába és hát elfogy az üzemanyag,kényszerleszállás. Kitalálják,hogy beülnek 8-an kb a Bentley-be és lefarolnak a repülő nyitott hátulján keresztül,miközben az csúszik. Oké. Lefarolnak...és potyognak ki a Porsche-k,Maserati-k,Jaguar-ok,Lamborghini-k...na én akkor hatódtam meg majdnem :D Érzéketlen volnék?! :D
Na lépek,mert holnapra rajzolgatást terveztem...
Puszettó
2009. november 11., szerda
cím nélkül
Aloha!
Semmi különös...pangás van ezerrel...vagyis csak fejben...na jó ott se. De ha leírnám a gondolataimat, akkor minimum kapnék egy cuki kis kényszerzubbonyt és betolnának Hárs-hegyre...
Suli,zh-k,határidők... NICE ;)
Ma is rájöttem valamire...ugye említettem,hogy nyáron mennyi ember vergődik az Arénában. Hát télen is :S Míg nyáron bevonzza őket a klíma,addig télen a fűtés és az eszeveszett kedvezmények. 20%-os szerda,aztán most hétvégén 2 éves az Aréna. Mi szívunk mint a torkosborz...természetesen én mint oszlopos tag péntek-szombat-vasárnap ott virítok. Majd szeretem hétvégén is a késői buszokat és a gyökér embereket :D És ezzel a szülinappal töltöm be az első évemet. Remek...gyorsan eltelt...pörgős volt eléggé.
Na de suhanok is tovább...néznem kell még egy kis Heroes-t,hátha majd én is tudok tüzet dobálni vagy valami :D
Semmi különös...pangás van ezerrel...vagyis csak fejben...na jó ott se. De ha leírnám a gondolataimat, akkor minimum kapnék egy cuki kis kényszerzubbonyt és betolnának Hárs-hegyre...
Suli,zh-k,határidők... NICE ;)
Ma is rájöttem valamire...ugye említettem,hogy nyáron mennyi ember vergődik az Arénában. Hát télen is :S Míg nyáron bevonzza őket a klíma,addig télen a fűtés és az eszeveszett kedvezmények. 20%-os szerda,aztán most hétvégén 2 éves az Aréna. Mi szívunk mint a torkosborz...természetesen én mint oszlopos tag péntek-szombat-vasárnap ott virítok. Majd szeretem hétvégén is a késői buszokat és a gyökér embereket :D És ezzel a szülinappal töltöm be az első évemet. Remek...gyorsan eltelt...pörgős volt eléggé.
Na de suhanok is tovább...néznem kell még egy kis Heroes-t,hátha majd én is tudok tüzet dobálni vagy valami :D
2009. november 9., hétfő
"Elvesztettem valamit.Nem tudom pontosan,mi az,de tudom,hogy nem voltam mindig ilyen...kába.De tudjátok mit?Sosincs késő megtalálni ami elveszett."
Ahoj
Ha nem lenne nyilvánvaló, az idézet Lester Burnham-től származik,egy Kevin Spacey által megformált remek figurától, az American Beauty-ból.
Mi veszett el? Nem tudom. Most az egy dolog,hogy szar hetek vannak a hátam mögött. Egy hete birizgál a kérdés,hogy mi lett volna,ha...tudom hogy ezeknek a mondatoknak nincs értelme,de... Mi lett volna,ha nem adom föl az álmaimat? Mi van ha orvosnak mentem volna? Vagyis biosz érettségi,felvételi,stb... Mi van ha akkor nem veszik el a kedvem az egésztől gyökér tanárok, más pályán látni akaró rokonok,vagy olyan rokonok akik ebben a szakmában (egészségügyben) ténykednek,és azt mondják,hogy alkalmatlan lennék rá? Mi lett volna, ha akkor kicsit jobban bízom magamban,és kiállok amellett amit csinálni akarok?
Ma megbuktam Építőanyagok 2 nevezetű tantárgyból egy "hangyányi" félreértés miatt. És emiatt vitatkoztam az egyik rokonnal,aki fejemhez vágta,hogy: "szóval semmilyen tárgyad nem lesz meg ebben a félévben,gratulálok" Ezen kicsit elszállt az agyam és nem igazán érdekelt,hogy utca,buszmegálló vagy nem is tudom már hol álltam...a suli előtt,whatever. Nekiálltam én is kiabálni...mert ez csak 3 kredit amit elbuktam...a maradék 25 még akár meg is lehet. De úgy elvette a kedvemet az egésztől,hogy megint megfogalmazódott a kérdés: MIT KERESEK ÉN ITT?
Talán az a hangyányi lelkesedésem veszett el,ami még volt. Meg az emberekbe vetett hitem - vagy ez esetben talán a fordítottja is. Miért nem tud hinni bennem? Én se akarom elcseszni,én is utálok megbukni,mert sose szoktam...csak mióta egyetemre járok. Teljesen mindegy.
Dehát fel a fejjel! :) Lester is megmondta: "Sosincs késő megtalálni ami elveszett." Még az is lehet...hogy bármi is lehet ;)
És különben is: "Ma van hátralévő életem első napja...ez minden napra érvényes kivéve a halálod napját" /Lester Burnham,American Beauty/
Hát így kell hozzáállni ;)
A PÖCS-re még Szuperdaniii se tudta a megfejtést,hát megsúgom: PÖCS - Pénzügyileg Ötlettelen CSóró ;) XDXDXD LOL
Köszöntem :D
Ha nem lenne nyilvánvaló, az idézet Lester Burnham-től származik,egy Kevin Spacey által megformált remek figurától, az American Beauty-ból.
Mi veszett el? Nem tudom. Most az egy dolog,hogy szar hetek vannak a hátam mögött. Egy hete birizgál a kérdés,hogy mi lett volna,ha...tudom hogy ezeknek a mondatoknak nincs értelme,de... Mi lett volna,ha nem adom föl az álmaimat? Mi van ha orvosnak mentem volna? Vagyis biosz érettségi,felvételi,stb... Mi van ha akkor nem veszik el a kedvem az egésztől gyökér tanárok, más pályán látni akaró rokonok,vagy olyan rokonok akik ebben a szakmában (egészségügyben) ténykednek,és azt mondják,hogy alkalmatlan lennék rá? Mi lett volna, ha akkor kicsit jobban bízom magamban,és kiállok amellett amit csinálni akarok?
Ma megbuktam Építőanyagok 2 nevezetű tantárgyból egy "hangyányi" félreértés miatt. És emiatt vitatkoztam az egyik rokonnal,aki fejemhez vágta,hogy: "szóval semmilyen tárgyad nem lesz meg ebben a félévben,gratulálok" Ezen kicsit elszállt az agyam és nem igazán érdekelt,hogy utca,buszmegálló vagy nem is tudom már hol álltam...a suli előtt,whatever. Nekiálltam én is kiabálni...mert ez csak 3 kredit amit elbuktam...a maradék 25 még akár meg is lehet. De úgy elvette a kedvemet az egésztől,hogy megint megfogalmazódott a kérdés: MIT KERESEK ÉN ITT?
Talán az a hangyányi lelkesedésem veszett el,ami még volt. Meg az emberekbe vetett hitem - vagy ez esetben talán a fordítottja is. Miért nem tud hinni bennem? Én se akarom elcseszni,én is utálok megbukni,mert sose szoktam...csak mióta egyetemre járok. Teljesen mindegy.
Dehát fel a fejjel! :) Lester is megmondta: "Sosincs késő megtalálni ami elveszett." Még az is lehet...hogy bármi is lehet ;)
És különben is: "Ma van hátralévő életem első napja...ez minden napra érvényes kivéve a halálod napját" /Lester Burnham,American Beauty/
Hát így kell hozzáállni ;)
A PÖCS-re még Szuperdaniii se tudta a megfejtést,hát megsúgom: PÖCS - Pénzügyileg Ötlettelen CSóró ;) XDXDXD LOL
Köszöntem :D
2009. november 8., vasárnap
"Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva." avagy min kacarászik a hülyegyerek egyedül éjszaka :D
Halihóóóó
Ismét remek napot tudhatok a hátam mögött,némi alvással,lépcsőterv-befejezéssel, és vízépítés esettanulmány írásával. Remekül haladok,gyors vagyok és AWESOME :D 1 kávé,1 smoothie és no cigi ami remek,tekintve az elmúlt pár hetet. Úgy rémlik a leghosszabb doboz 2,5 napig bírta...szégyen,de lám semmi bajom nincs h ma nem került a szervezetembe nikotin. Szóval ma tényleg: I'm awesome and LEGEN...wait for it...DARY.LEGENDARY!!! :D:D:D Kösz Barney ;)
Ma volt eszmecserém egyik kedves ex-csoporttársammal. A krónikus nőhiányával kapcsolatban értekeztünk,és fölmerült a következő kérdés: "Miért a nulla fasziknak van csaja? Meséld már el,annyira érdekelne" Erre annyit válaszoltam első körben röviden és tömören: a felületesség visz mindent. A mai lányok nagy része meglátja a szoláriumos görög félistent aki olyan buta,hogy ennyire nagyon buta emberre semmilyen jelző nem jut eszembe,akin viszont a legújabb Armani zakó van és a zakó zsebéből kilóg egy Maserati kulcsa...és bármilyen kérdésre csak annyit válaszol,hogy "meghát". Sok ilyet láttam már,nemcsak sorozatokban de a való életben is. Volt egy ismerősöm még a gimiben. Megismerkedett egy sráccal,és elvileg együtt jártak. Aztán egy kirándulás során összegabalyodott az egyik osztálytársával. Amikor hazajöttek, a lány azt mondta a srácnak akivel összegabalyodott,hogy neki jó így,hogy két sráccal van. De a srác makacskodott. Mire a lány azt mondta,hogy akkor az első srácot választja,mert az Audi A6-ossal jár, és olyan kapcsolatokat tud rajta keresztül építeni amikkel sokra megy még majd az életben... Szerintem ez borzasztó,noha a lány legalább megmondta egyenesen. És sajnos nem kamu,mert ezt a történetet attól a fiútól hallottam,aki a kirándulós srác volt. Viszont a lánynak nem sikerült életreszóló kapcsolatokat kötni az audis srácon keresztül. Brühühü...
Vagy ottvan a Született Feleségek Gabriella Solis-a...hozzáment egy gazdag üzletemberhez,mert jól mutatott mellette,mindent megadott neki és eléldegélt a semmittevés közepette. Viszont a pasi a sok munka miatt alig foglalkozott vele és ezért a csaj megcsalta a kertésszel...mókás.Jó persze...aztán ha az ember továbbnézi a sorozatot,akkor rájön,hogy ez nem csak felületesség,de az eleje igenis erről szól.
Szerintem sokat számít,hogy általában a nulla pasikkal kapcsolatban mindig jó az első benyomás. Lehet,hogy egyébként nem tud viselkedni,kilóg a kapa a szájából,de először - pláne ha akar egy csajtól valamit - akkor tud viselkedni. Általában az ilyeneknek jó a megjelenése. Munkában okésak,és pénzük is van...ha nem a munkából akkor apukáék tolják hátulról kicsit,hogy az aranytüncibogár kisfiuknak ne kelljen nélkülöznie. Szóval teper a nőnél,elején még megy az udvarlás,meg a szépetmondás...aztán ha látják,hogy nyeregben vannak akkor vége. Pláne ha a csaj rá van utalva...
Fordítva is felmerülhetne a kérdés: miért van minden nulla csajnak pasija? Mondjuk ahogy Csernus doktor mondta: a zsák megtalálja a foltját. Szóval a nulla nőnek nulla pasija lesz,de ez nem törvényszerűség. Vagyis miért van a nulla nőnek pasija? Mert a nulla nő bármilyen buta lehet,csak nézzen ki jól. És ha jól néz ki,akkor jól mutat a férfiember oldalán. Csak meg ne szólaljon mások előtt :D Szóval mindenhol ott van a felszínesség. C'est la vie...nem tudok okosabbat írni,de ha rájövök akkor megblogolom.
A cím...:D:D:D Észrevettem,hogy általában a nagyon vicces filmeket hogyha egyedül nézem, akkor nem kacarászok,nem röhögök rajta. Elmosolyodok vagy néha azt sem. Csak nézem,és elkönyvelem,hogy ez vicces volt. Egyedül nem nevetek. Ha családdal,vagy barátokkal nézek valamit,akkor könnyebben nevetek,de akkor se mindig. Mostanában van két kedvenc sorozatom,és azokban vannak olyan poénok néha,hogy nemcsak mosolygok,de kuncogok vagy nevetek is. Na ez most olyan volt...Gondoltam a rajztáblámat gazdagítom még néhány idézettel,így felkerestem az idézetes oldalt,és elkezdtem bújni a toplistát. Hát megláttam ezt...és elkezdtem röhögni. :D "Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva." :D:D:D még most is bakker. Van most pár ilyen...:D:D:D Rajzolás közben mostanság South Park-ot nézek. Valaki meg tudná nekem mondani mit jelent az,hogy PÖCS? :D Mondjuk egy olyan emberről tudok aki olvas és tudhatja,szóval Szuperdanitól csak msn-en fogadom el a választ,a többiek lökhetik kommentbe is :D
Ha már aranyköpés kell,hagy idézzem kedves Zseni megszólalását,ami igazán megszívlelendő: "Iszunk egyet,baszunk rá. Baszunk egyet,iszunk rá." :D
Mostanában méginkább bírok kétértelműen fogalmazni...de ha mégsem,akkor bármit föl tudok fogni kétértelműen. És amikor csak én értem akkor elmosolygok magamban. Mondjuk Helga értené ezeket a gondolatokat...ezek olyan...tudod Helga...That's what she said :D mármint a kétértelmű dolgok...a többi meg mind kärkiläppääää :D:D:D
Juteszembe Helga :D majd el kell mesélnem,hogy egyik kedvenc közös tanárunk meggyanúsított,hogy a csoporttársammal szexelek ahelyett, hogy az esettanulmányt írnám :D Ezt azóta kapom Szuperdanitól is :D mit mondtam: ha még dugnék vele akkor azt mondom oké :D akkor még haladnék is az esettanulmánnyal...nem értették...pasik...:D
Na jó befejezem mára,mert...nagyon kész vagyok :D
Respect mindenfele...Kezeket a paplan főlé és éljenek a csajok :D
Na jó...ez már tényleg súlyos :D
Jóéjt mindenkinek :D
Ismét remek napot tudhatok a hátam mögött,némi alvással,lépcsőterv-befejezéssel, és vízépítés esettanulmány írásával. Remekül haladok,gyors vagyok és AWESOME :D 1 kávé,1 smoothie és no cigi ami remek,tekintve az elmúlt pár hetet. Úgy rémlik a leghosszabb doboz 2,5 napig bírta...szégyen,de lám semmi bajom nincs h ma nem került a szervezetembe nikotin. Szóval ma tényleg: I'm awesome and LEGEN...wait for it...DARY.LEGENDARY!!! :D:D:D Kösz Barney ;)
Ma volt eszmecserém egyik kedves ex-csoporttársammal. A krónikus nőhiányával kapcsolatban értekeztünk,és fölmerült a következő kérdés: "Miért a nulla fasziknak van csaja? Meséld már el,annyira érdekelne" Erre annyit válaszoltam első körben röviden és tömören: a felületesség visz mindent. A mai lányok nagy része meglátja a szoláriumos görög félistent aki olyan buta,hogy ennyire nagyon buta emberre semmilyen jelző nem jut eszembe,akin viszont a legújabb Armani zakó van és a zakó zsebéből kilóg egy Maserati kulcsa...és bármilyen kérdésre csak annyit válaszol,hogy "meghát". Sok ilyet láttam már,nemcsak sorozatokban de a való életben is. Volt egy ismerősöm még a gimiben. Megismerkedett egy sráccal,és elvileg együtt jártak. Aztán egy kirándulás során összegabalyodott az egyik osztálytársával. Amikor hazajöttek, a lány azt mondta a srácnak akivel összegabalyodott,hogy neki jó így,hogy két sráccal van. De a srác makacskodott. Mire a lány azt mondta,hogy akkor az első srácot választja,mert az Audi A6-ossal jár, és olyan kapcsolatokat tud rajta keresztül építeni amikkel sokra megy még majd az életben... Szerintem ez borzasztó,noha a lány legalább megmondta egyenesen. És sajnos nem kamu,mert ezt a történetet attól a fiútól hallottam,aki a kirándulós srác volt. Viszont a lánynak nem sikerült életreszóló kapcsolatokat kötni az audis srácon keresztül. Brühühü...
Vagy ottvan a Született Feleségek Gabriella Solis-a...hozzáment egy gazdag üzletemberhez,mert jól mutatott mellette,mindent megadott neki és eléldegélt a semmittevés közepette. Viszont a pasi a sok munka miatt alig foglalkozott vele és ezért a csaj megcsalta a kertésszel...mókás.Jó persze...aztán ha az ember továbbnézi a sorozatot,akkor rájön,hogy ez nem csak felületesség,de az eleje igenis erről szól.
Szerintem sokat számít,hogy általában a nulla pasikkal kapcsolatban mindig jó az első benyomás. Lehet,hogy egyébként nem tud viselkedni,kilóg a kapa a szájából,de először - pláne ha akar egy csajtól valamit - akkor tud viselkedni. Általában az ilyeneknek jó a megjelenése. Munkában okésak,és pénzük is van...ha nem a munkából akkor apukáék tolják hátulról kicsit,hogy az aranytüncibogár kisfiuknak ne kelljen nélkülöznie. Szóval teper a nőnél,elején még megy az udvarlás,meg a szépetmondás...aztán ha látják,hogy nyeregben vannak akkor vége. Pláne ha a csaj rá van utalva...
Fordítva is felmerülhetne a kérdés: miért van minden nulla csajnak pasija? Mondjuk ahogy Csernus doktor mondta: a zsák megtalálja a foltját. Szóval a nulla nőnek nulla pasija lesz,de ez nem törvényszerűség. Vagyis miért van a nulla nőnek pasija? Mert a nulla nő bármilyen buta lehet,csak nézzen ki jól. És ha jól néz ki,akkor jól mutat a férfiember oldalán. Csak meg ne szólaljon mások előtt :D Szóval mindenhol ott van a felszínesség. C'est la vie...nem tudok okosabbat írni,de ha rájövök akkor megblogolom.
A cím...:D:D:D Észrevettem,hogy általában a nagyon vicces filmeket hogyha egyedül nézem, akkor nem kacarászok,nem röhögök rajta. Elmosolyodok vagy néha azt sem. Csak nézem,és elkönyvelem,hogy ez vicces volt. Egyedül nem nevetek. Ha családdal,vagy barátokkal nézek valamit,akkor könnyebben nevetek,de akkor se mindig. Mostanában van két kedvenc sorozatom,és azokban vannak olyan poénok néha,hogy nemcsak mosolygok,de kuncogok vagy nevetek is. Na ez most olyan volt...Gondoltam a rajztáblámat gazdagítom még néhány idézettel,így felkerestem az idézetes oldalt,és elkezdtem bújni a toplistát. Hát megláttam ezt...és elkezdtem röhögni. :D "Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva." :D:D:D még most is bakker. Van most pár ilyen...:D:D:D Rajzolás közben mostanság South Park-ot nézek. Valaki meg tudná nekem mondani mit jelent az,hogy PÖCS? :D Mondjuk egy olyan emberről tudok aki olvas és tudhatja,szóval Szuperdanitól csak msn-en fogadom el a választ,a többiek lökhetik kommentbe is :D
Ha már aranyköpés kell,hagy idézzem kedves Zseni megszólalását,ami igazán megszívlelendő: "Iszunk egyet,baszunk rá. Baszunk egyet,iszunk rá." :D
Mostanában méginkább bírok kétértelműen fogalmazni...de ha mégsem,akkor bármit föl tudok fogni kétértelműen. És amikor csak én értem akkor elmosolygok magamban. Mondjuk Helga értené ezeket a gondolatokat...ezek olyan...tudod Helga...That's what she said :D mármint a kétértelmű dolgok...a többi meg mind kärkiläppääää :D:D:D
Juteszembe Helga :D majd el kell mesélnem,hogy egyik kedvenc közös tanárunk meggyanúsított,hogy a csoporttársammal szexelek ahelyett, hogy az esettanulmányt írnám :D Ezt azóta kapom Szuperdanitól is :D mit mondtam: ha még dugnék vele akkor azt mondom oké :D akkor még haladnék is az esettanulmánnyal...nem értették...pasik...:D
Na jó befejezem mára,mert...nagyon kész vagyok :D
Respect mindenfele...Kezeket a paplan főlé és éljenek a csajok :D
Na jó...ez már tényleg súlyos :D
Jóéjt mindenkinek :D
2009. november 7., szombat
"Ha valamire elszánod magad,sose beszélj róla előre!"/John Selden/
Üdvözlet!
Igen,köszi jól vagyok. Bár ez a koránkelés kicsinál. Ma geodézia pót zh...reggel 6-kor :D mondjuk megnyugtat valahol a tudat,hogy rajtam kívül még kb. 100 ember szívott :D de azért a 4.47-es busszal utazni reggel,igazán felemelő élmény volt :D mint az 5.47-es kedden. Mondjuk a mecha nem lett meg...de a geodézia meglesz.
Kedves barátaim sokat piszkálnak a mecha miatt...mert nekik meglett az első zh...és hogy van pót-pót de csak akkor,ha a második zh-t egyből megírom kettesre...kérdem én: ha az első nem sikerült akkor a második miért sikerülne? Tudom,tudom...sokat kell gyakorolni...de annyira nem vagyok ráhangolva,hogy az hihetetlen...
De megpróbálom...most mindenből megint össze kell kapnom magam...ugyanott tartok mint 1 évvel ezelőtt...első két hónap lazulás,aztán meg tanulás látástól-vakulásig. Sebaj...Ha minden meglesz - de akkor is ha nem - akkor meglépek egy igazán nagy dolgot,amiről nem beszélek...ezért a cím :)
Sokáig tartott míg elszántam magam erre a döntésre. Féltem sok dologtól...de mostmár semmi sem érdekel. Semmi nem lep meg,semmi nem ráz meg különösebben. Csak magamról döntök,mivel magam vagyok. Család mindenben támogat, szükség is lesz rá...
This is my choice...this is my chance... Az életemet csak én alakítom. És nagyon úgy fest,hogy még a végén jól is alakul. Részleteket leírok,majd ha biztos lesz a móka :)
Isis dolgokba meg...ígérem belehúzok. Bár most kicsit elbizonytalanodtam...hogy jól választottam-e... Én kb. 3 éves korom óta állatorvos,kicsit későbbtől pedig orvos szerettem volna lenni. Több okból is történt az,hogy nem adtam be a jelentkezésemet az orvosira. Ez is érdekel,de az álmom az volt,hogy orvos legyek...és nem tudom a kívülállók hogy látják...nekem való amit most csinálok? Jól csinálom? Nagyon elgondolkodtam azon,hogy leérettségizem emelt szinten bioszból,és felvételizek az orvosira...valószínűleg családom egyik fele vízbe folytana,a másik fele - mint mindenben,ebben is - támogatna. Nem tudom...mást nem: majd ha lediplomáztam akkor elvégzem az orvosit is :P
Ha bárki kérdezi: polihisztornak készülök :D amúgy is mindenhez értek. NEM?! :D:D:D
Igen,köszi jól vagyok. Bár ez a koránkelés kicsinál. Ma geodézia pót zh...reggel 6-kor :D mondjuk megnyugtat valahol a tudat,hogy rajtam kívül még kb. 100 ember szívott :D de azért a 4.47-es busszal utazni reggel,igazán felemelő élmény volt :D mint az 5.47-es kedden. Mondjuk a mecha nem lett meg...de a geodézia meglesz.
Kedves barátaim sokat piszkálnak a mecha miatt...mert nekik meglett az első zh...és hogy van pót-pót de csak akkor,ha a második zh-t egyből megírom kettesre...kérdem én: ha az első nem sikerült akkor a második miért sikerülne? Tudom,tudom...sokat kell gyakorolni...de annyira nem vagyok ráhangolva,hogy az hihetetlen...
De megpróbálom...most mindenből megint össze kell kapnom magam...ugyanott tartok mint 1 évvel ezelőtt...első két hónap lazulás,aztán meg tanulás látástól-vakulásig. Sebaj...Ha minden meglesz - de akkor is ha nem - akkor meglépek egy igazán nagy dolgot,amiről nem beszélek...ezért a cím :)
Sokáig tartott míg elszántam magam erre a döntésre. Féltem sok dologtól...de mostmár semmi sem érdekel. Semmi nem lep meg,semmi nem ráz meg különösebben. Csak magamról döntök,mivel magam vagyok. Család mindenben támogat, szükség is lesz rá...
This is my choice...this is my chance... Az életemet csak én alakítom. És nagyon úgy fest,hogy még a végén jól is alakul. Részleteket leírok,majd ha biztos lesz a móka :)
Isis dolgokba meg...ígérem belehúzok. Bár most kicsit elbizonytalanodtam...hogy jól választottam-e... Én kb. 3 éves korom óta állatorvos,kicsit későbbtől pedig orvos szerettem volna lenni. Több okból is történt az,hogy nem adtam be a jelentkezésemet az orvosira. Ez is érdekel,de az álmom az volt,hogy orvos legyek...és nem tudom a kívülállók hogy látják...nekem való amit most csinálok? Jól csinálom? Nagyon elgondolkodtam azon,hogy leérettségizem emelt szinten bioszból,és felvételizek az orvosira...valószínűleg családom egyik fele vízbe folytana,a másik fele - mint mindenben,ebben is - támogatna. Nem tudom...mást nem: majd ha lediplomáztam akkor elvégzem az orvosit is :P
Ha bárki kérdezi: polihisztornak készülök :D amúgy is mindenhez értek. NEM?! :D:D:D
2009. november 1., vasárnap
"A fájdalom csak arra jó,hogy tudd,hol hibáztál." /Grey's Anatomy/
Üdv megint!
Fájni fáj...biztos fog is egy darabig,de egyre jobb :)
Hogy tudom-e hol hibáztam? Tudom...nem is egyszer hibáztam...mert minden lehetőség ami adott volt,hogy jól csináljam a dolgokat,és amit elrontottam,automatikusan szült egy újabb és újabb lehetőséget a javításra. De mégsem ment...
Sajnálom,hogy akkor nem voltam erősebb...mert tudtam,hogy mit kéne tenni...próbáltam is,de nem csak rajtam múlott...igazából már a legelején hibáztam. Tudni kell nem-et mondani...tudnom kellett volna. És akkor nincs lelkiismeretfurdalás,átalvatlan éjszakák és az érzés,hogy valami igazán rosszat cselekszem...
Nem biztos,hogy mindig jó az,ha tudod,hogy hol hibáztál...mert akkor ott motoszkál a fejedben,hogy miért nem csináltad akkor jól...
Késő bánat...de vége van. Remélem,hogy rendbe jönnek azok a dolgok amik valószínűleg miattam is mentek tönkre...én meg...kicsi vagyok...éhes vagyok...Vuk vagyok...:) szóval rendbe jövök...egyszer...kaptam pár tüskét. A bizalom...az emberekbe vetett hitem...elszállt...
Ha szerettem...ha szerelmes voltam (vagy mi?!),akkor...nem tudom,de bármi is volt ez...nehéz lesz elérni,hogy valakibe bele merjek szeretni...vagy egyáltalán meg tudjam kedvelni...
Ez a csalódás dolog meg...csalódtam már emberekben...vertek már át.Akkor is fájt...nagyon. De ez most...még mindig akad olyan pillanat,amikor úgy érzem,hogy 3 kést állítottak a szívembe,tüdőmbe,gyomromba...és még pár tű,pár létfontosságú szervbe...és ez a fizikai fájdalom sajnos nem vicc...bárcsak viccelnék. Ilyenkor nyernek értelmet az olyan közhelyek,mint: "megszakad a szívem" vagy "összetörték a szívemet"...és itt gondolok mindkét közhely fizikai utalására...brrr. Bár mint már mondottam volt: egyre ritkábban történik meg velem,szóval, hogy Barney Stinson-t idézzem: "It's awesome"
Na jó...kicsit váltódjon a téma: mióta lepattintottak (nem tudom mi lenne rá a helyes kifejezés),azóta mindenki velem akar bulizni menni :D és mindenki utál mert nem megyek :( és csak úgy közlöm: előtte se,közbe se voltam nagy bulizós...utána miért lennék?! :D ha lesz kedvem megyek...tudom...kedves barátosném megmondta: szakítás után nincs olyan buli ami kimaradhatna...pff...bocs,tudom...ezt már megbeszéltük de leírom mégegyszer,mert tudom Kedves Barátosném,hogy elolvasod: néha kéne tanulni és rajzolgatni is...és tudom,hogy te megérted,de a kis Kukibuksi még mindig morogni fog velem,mert péntek este a koliban kellett unatkoznia :D meghát...ki bírná ezt a rengeteg bulit zsével...azért kell dolgoznom,hogy el tudjak menni bulizni :D meg mondjuk a buli hirdetése se volt mindegy: "Társkereső Party a Retro 77-ben"...hidd el...jobb,hogy nem mentünk :D:D:D viszont ma kellett volna elmenni valami Halloween-es mókára...de mindig lekéssük az utánajárást és megszervezést...na sebaj...majd farsangkor tényleg beöltözünk...a Facebook megmondta,hogy nővérkének kell öltöznöm...de ha maradok a tavalyi elhatározásoknál,akkor vagy zombi,vagy vámpír leszek...tavalyi ötletbörze munkahelyi farsangolós buli előtt: mindenki királylány vagy tündér volt. Megkérdeztem munkatársamtól mi legyek: "Legyél zombi" - "lehet...de ha nem az akkor mi?" - "Legyél kurva" - "jó de mindenki az lesz,mert az egyszerű,meg kamionosok és kurvák buli...szóval ha nem az akkor mi?" - "Legyél zombikurva :D" - "Oké...akkor a hét főbűn egyike leszek...mondjuk az irigység? van sárga harisnyám..." - "Bujaság és irigység egyben? akkor lehetnél irigy kurva" :D:D:D
Szóval beöltözős buliba kellett volna vagyis kellene majd menni...jövő ilyenkor :D
És legyen a végszó: ne csesztessetek a bulizással...majd ha lesz kedvem,akkor tudni fogtok róla...de most annyi minden más van,hogy...gondolni se tudok a bulira...rajzok,határidők,zh-k...csak belegondolok és megfájdul a fejem...
Nyugodalmas jó éjszakát! Respect
Fájni fáj...biztos fog is egy darabig,de egyre jobb :)
Hogy tudom-e hol hibáztam? Tudom...nem is egyszer hibáztam...mert minden lehetőség ami adott volt,hogy jól csináljam a dolgokat,és amit elrontottam,automatikusan szült egy újabb és újabb lehetőséget a javításra. De mégsem ment...
Sajnálom,hogy akkor nem voltam erősebb...mert tudtam,hogy mit kéne tenni...próbáltam is,de nem csak rajtam múlott...igazából már a legelején hibáztam. Tudni kell nem-et mondani...tudnom kellett volna. És akkor nincs lelkiismeretfurdalás,átalvatlan éjszakák és az érzés,hogy valami igazán rosszat cselekszem...
Nem biztos,hogy mindig jó az,ha tudod,hogy hol hibáztál...mert akkor ott motoszkál a fejedben,hogy miért nem csináltad akkor jól...
Késő bánat...de vége van. Remélem,hogy rendbe jönnek azok a dolgok amik valószínűleg miattam is mentek tönkre...én meg...kicsi vagyok...éhes vagyok...Vuk vagyok...:) szóval rendbe jövök...egyszer...kaptam pár tüskét. A bizalom...az emberekbe vetett hitem...elszállt...
Ha szerettem...ha szerelmes voltam (vagy mi?!),akkor...nem tudom,de bármi is volt ez...nehéz lesz elérni,hogy valakibe bele merjek szeretni...vagy egyáltalán meg tudjam kedvelni...
Ez a csalódás dolog meg...csalódtam már emberekben...vertek már át.Akkor is fájt...nagyon. De ez most...még mindig akad olyan pillanat,amikor úgy érzem,hogy 3 kést állítottak a szívembe,tüdőmbe,gyomromba...és még pár tű,pár létfontosságú szervbe...és ez a fizikai fájdalom sajnos nem vicc...bárcsak viccelnék. Ilyenkor nyernek értelmet az olyan közhelyek,mint: "megszakad a szívem" vagy "összetörték a szívemet"...és itt gondolok mindkét közhely fizikai utalására...brrr. Bár mint már mondottam volt: egyre ritkábban történik meg velem,szóval, hogy Barney Stinson-t idézzem: "It's awesome"
Na jó...kicsit váltódjon a téma: mióta lepattintottak (nem tudom mi lenne rá a helyes kifejezés),azóta mindenki velem akar bulizni menni :D és mindenki utál mert nem megyek :( és csak úgy közlöm: előtte se,közbe se voltam nagy bulizós...utána miért lennék?! :D ha lesz kedvem megyek...tudom...kedves barátosném megmondta: szakítás után nincs olyan buli ami kimaradhatna...pff...bocs,tudom...ezt már megbeszéltük de leírom mégegyszer,mert tudom Kedves Barátosném,hogy elolvasod: néha kéne tanulni és rajzolgatni is...és tudom,hogy te megérted,de a kis Kukibuksi még mindig morogni fog velem,mert péntek este a koliban kellett unatkoznia :D meghát...ki bírná ezt a rengeteg bulit zsével...azért kell dolgoznom,hogy el tudjak menni bulizni :D meg mondjuk a buli hirdetése se volt mindegy: "Társkereső Party a Retro 77-ben"...hidd el...jobb,hogy nem mentünk :D:D:D viszont ma kellett volna elmenni valami Halloween-es mókára...de mindig lekéssük az utánajárást és megszervezést...na sebaj...majd farsangkor tényleg beöltözünk...a Facebook megmondta,hogy nővérkének kell öltöznöm...de ha maradok a tavalyi elhatározásoknál,akkor vagy zombi,vagy vámpír leszek...tavalyi ötletbörze munkahelyi farsangolós buli előtt: mindenki királylány vagy tündér volt. Megkérdeztem munkatársamtól mi legyek: "Legyél zombi" - "lehet...de ha nem az akkor mi?" - "Legyél kurva" - "jó de mindenki az lesz,mert az egyszerű,meg kamionosok és kurvák buli...szóval ha nem az akkor mi?" - "Legyél zombikurva :D" - "Oké...akkor a hét főbűn egyike leszek...mondjuk az irigység? van sárga harisnyám..." - "Bujaság és irigység egyben? akkor lehetnél irigy kurva" :D:D:D
Szóval beöltözős buliba kellett volna vagyis kellene majd menni...jövő ilyenkor :D
És legyen a végszó: ne csesztessetek a bulizással...majd ha lesz kedvem,akkor tudni fogtok róla...de most annyi minden más van,hogy...gondolni se tudok a bulira...rajzok,határidők,zh-k...csak belegondolok és megfájdul a fejem...
Nyugodalmas jó éjszakát! Respect
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
