Létezik fiú és lány között barátság? avagy: valaki mindig megszívja

Ez mindig is egy érdekes kérdés volt :D Én azt hiszem elmondhatom magamról,hogy sok fiú barátom van...illetve,hogy csak fiú barátom van. Lányok nagyon kevesen vannak akikkel ennyire jó kapcsolatom lenne. Nem tudom miért...
Szóval fiú-lány-barátság. Van olyan kedves barátom akitől ha megkérdezem akkor annyit kérdez tőlem: "előtte vagy utána?" :D és bármennyire is "hülye" kérdés...mégsem olyan hülye kérdés. Miért mondom? Nem,egyik jó barátomba sem vagyok szerelmes. Vagy ezt a kérdést hagyjuk nyitva...? :P
Van én nekem jó pár éve egy legjobb barátom...vagyis igaz barátomnak tartom az illető fiút. Vele átrágtuk ezt a kérdést még annak idején,mert volt egy időszak amikor nagyon-nagyon sokat beszéltünk telefonon (köszönjük matáv :D),és kialakult egyfajta kötődés...majdan megkért,hogy gondolkodjak el azon,hogy mi van köztünk...haha...hát nem tudtam mit mondani...de senki se. A lelki társam a mai napig...erre bírtunk rájönni közös erővel. Szóóóval...vele tárgyaltuk azt,hogy a fiú és a lány között igazi érdekmentes barátság nincsen...kivéve a miénket :D Mert vagy a fiú vagy a lány többet akar a barátságnál...vagy a fiúnak tetszik iszonyatosan a lány,vagy a lány szerelmesedett bele a fiúba. A mi barátságunk is úgy kezdődött,hogy megszoktuk egymást. Első edzőtábora mindkettőnknek. Együtt lógtunk,zsugáztunk,szaunáztunk. Megszoktuk egymást. Edzőtábor után keresett,kerestem. Nem volt szerelem.Dehogy volt. Megszokás...a két dolog egyáltalán nem ugyanaz! Lényeg,hogy sokat beszéltünk,sok volt a közös téma,volt közös projekt ami után/közben megtalálta az első igazán nagy szerelmet. Szóval tényleg a BARÁTOM lett.És én az övé. Amikor a nagy szerelem kilépett a képből akkor még többet beszéltünk. Amióta belépett a másik nagy szerelem (remélem az utolsó),azóta megint nem beszélünk annyit,de kit érdekel...ha beszélünk akkor beszélünk,örülök,hogy boldog. És ettől még a barátom marad,hogy nem találkozunk/beszélünk minden nap.

A kérdés még mindig nyitva van. Van/volt egy olyan barátom,akit a barátomnak gondoltam. Az előző bejegyzésben említettem meg. Sok dolgot tudott rólam. Aztán "szerelmet vallott" ami úgy gondolom nem volt teljesen őszinte...ami nem gond,csak utána jött a dolog bántó része,ami olyan dologgal volt kapcsolatos ami bizalmas téma...vagyis ha nem tartom a barátomnak,és nem mesélek magamról annyit akkor nem tud megbántani... Egy másik barátom a suliból bizonygatta: ő már régóta megmondta volna hogy ez lesz...mert ő ezt látta előre. Szóval hogy is volt,hogy van érdekmentes barátság fiú és lány között?!

Szóval eddig 1:1. De aki ezt mondta,azt is a barátomnak tartom...vele nem történt semmi komoly...volt egy buli,de mindeki észnél volt,szóval barátok vagyunk :D vagyis 2:1 a "van barátság fiú és lány között" javára.

Van egy harmadik srác,aki mostanában lett barátom. Ő egy 83 éves mozgékony és szexiii srác :D Komoly dolgokat tanulok tőle mostanában ebben a napszakban. Szóval legyen 3:1.

Az eredménytől függetlenül én azt mondanám,hogy fiú és lány között nincs barátság. Most nagyképűen hangzik az,hogy "én kivételes vagyok",de tényleg így van. Nem érdekel,hogy mit kapok most ezért,de szerintem én jobban megértem a fiúkat mint más csajok...főleg a korosztályunkban. Ez valószínűleg abból fakad,hogy fiúk között nőttem föl,és képes vagyok úgy tekinteni rájuk mint "emberre",barátra és nem csak úgy,hogy "hmmm,össze tudnék vele gyűrni pár lepedőt..." Mostohaanyám szerint ezért nem tudok rendesen bepasizni...mert ilyen a hozzáállásom,és pont ezért minden srác a barátot/havert látja meg bennem először.
Azonfelül,hogy megértem őket, túlnyomó részt (nem mondom,hogy tudom) sejtem,hogy mire gondolnak. Van néhány barátom,aki ettől megrémül..."te miért ismersz ennyire?!" kérdezi Zseni barátom. Na őt nem is tudom melyik oldalra sorolhatnám...mert amíg nem volt ugye asszonyjelölt,addig szorgosan írta a szexhirdetésbe illő ajánlatait...ettől függetlenül legyen 4:1,5 :P

Mostani kedves barátommal együtt lógva is...követem a tekintetét és vagy kommentálom az eseményeket,vagy elmondom mit gondol. Vicces játék,de néha rémisztő. Kb. olyan mintha olvasnék néhányuk fejébe.Látok durva dolgokat szó se róla :D

A lényeg az,hogy a kérdés még mindig megválaszolatlan maradt...mert hoztam föl példát arra is amikor azt gondolom,hogy nincs, de több példa van amellett,hogy igenis van. De ha nem az én esetemet nézzük,hanem a nagy általánosságot...akkor én úgy gondolom,hogy nincs. Mert ahogy már elelmélkedtünk rajta kedves barátommal: az egyik fél mindig többet akar...vagyis ez az egyik fél szempontjából már nem lesz barátság.Ebből vagy szép szerelem szövődik,vagy az egyik fél elmondja mit szeretne,de a másik nem szeretné...akkor meg nagy csalódás,elhidegülés vagy összeveszés... Az ilyesmi valakinek mindig fáj. De azzal együtt,hogy mer szeretni valaki,benne van a fájdalom lehetősége is.Hiszen ha szeretsz valakit,akkor az tud legjobban megbántani...pedig nem akar!Egy gesztus,egy megnyilvánulás is bántó lehet,pedig ő csak piszkálódásnak szánta...Hisz a barátod!!!És ő nem gondol téged többnek...csak te akarsz többet!Ha megnyílsz neki akkor még mindig rettegsz a visszautasítástól,de mégis megteszed,hisz ki tudja mi lesz a vége. Ha valaki szeret,akkor a legsebezhetőbb,mert akkor nyitva van a szíve...

Még mielőtt bárki azt hinné,hogy tépem magam egy srác miatt...nem szó sincs ilyesmiről...most ez jött és kész :D